Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 1. szám - VITA - Sipiczky János: Békéscsaba városfejlesztése
épülő lakások zöme a városközpont területén, 5—9—11 szintes építéssel fog megvalósulni. Ezek a tények nyilvánvalóvá teszik a beépítési forma és a közműyesítés helyzete közti összefüggést, hiszen ezekből a beépítésekből a Tanácsköztársaság úti csatornarendszer kiépítése nélkül szó sem lehetett volna. Ugyanez vonatkozik arra a tényre, hogy a városi gázhálózat, mely pillanatnyilag a Kazinczy utcai lakótelepek ellátására alkalmas, az említett tervidőszak alatt az összes eddigi lakótelepeket el fogja érni, és az elképzelések szerint 1975-ig legalább 6—7000 lakásnak a gázhálózatba való bekapcsolásával lehet számolni. Ennek a számnak a realitását megalaDozza többek között a gázhálózat fejlesztésével kapcsolatos rendeletnek az a tétele is, mely a hálózat fejlesztését lakossági önerőből is lehetővé teszi, sőt elsődlegesen erre a forrásra alapozza. A lakáshelyzet jellemzésénél fel kell figyelni még arra a körülményre is, hogy az eddigi építési formák további fenntartását a beépítendő telkek korlátozott száma is tiltja, mivel az eddigi évi átlag kb. 180 darabos magánházépítés mellett a telekkészlet már csak 2—3 évre lesz elegendő. Ez megköveteli ezen a téren is az újabb modern építési formák — társasházak, többszintes épületek — elterjedését, amire a közelmúltban Békéscsabán is egyre több példa akad. A nagy vonalakban vázolt lakásépítési program az előző összefüggések mellett nyilvánvalóvá teszi a közműhálózat további fejlesztésének szükségességét. A városi vízellátást az eddigi hiányosságok, ezen belül csúcsban a kellő vízmennyiség és ennek következményeképpen a szükséges nyomás hiánya jellemezte. Ennek kiküszöbölésére folyamatban vannak az úgynevezett második ütem tervezési munkálatai, melyek értelmében az újkígyósi vízműtelep mellett a város északi részén — Nagyrét, Vandhát területén — újabb víznyerő telepek feltárása folyik azzal a céllal, hogy az eddigi 6—7000 m 3-es vízkészletet további 8—10 000 m 3-rel növeljük. Az előírt nyomás biztosítására pedig folyamatban van a Szt. László utcában 2000 m : s-es, 57 méter magas víztorony kivitelezése. A város vezetőségének célja, hogy ezek mellett a városi vízelosztó hálózatot 1975-ig teljes mértékben kiépítse, tehát a jelenlegi 90 km-ről 150 km hosszúságra fejlessze. A vízmennyiség ilyen mértékű növelése természetszerűen újabb problémákat szül a szennyvízelvezetés és elhelyezés terén is. A város fejlesztésének talán legkomplikáltabb kérdéséről van szó, hiszen a szennyvízelhelyezés szokásos módszerei (szennyvízöntözés, biológiai vagy vegyi derítés) mind külön-külön és együttvéve is békéscsabai viszonylatban csak rendkívül költséges megoldással valósíthatók meg. A jelenlegi tanulmánytervek valószínűvé teszik, hogy a szennyvízöntözéses módszert el kell vetni, és ehelyett inkább a másik két módszert kell vizsgálat tárgyává tenni, ezen belül pedig az elhelyezés gyakorlati kérdésében szóba jöhet észak-nyugaton, a kamuti határrészen történő elszikkasztás, és a város déli részének, illetve Erzsébethelynek külön rendszerben történő megoldása, vagy pedig a két városrész együttes megoldása. A gázvezetékhálózat kiépítéséről már volt szó. Ami az alapvető célkitűzéseket illeti, ennek konkrét megnyilvánulása, hogy még a III. ötéves tervben a Tanácsköztársaság útja, Széchenyi utca, Gyóni Géza utca, Bartók Béla út, Bánszki utca, Szabadság tér környékét kell a gázszolgáltatásba bevonni, ezt követően pedig lépcsőzetesen tovább kiépíteni a hálózatot. Ennek egyik lényeges pontja az iparterület ellátását szolgáló fővezeték kiépítése, mely a várost megkerülve a villanytelepre fut be : és ezzel a gőzszolgáltatásba bekapcsolt üzemek energia-ellátását szénről szénhidrogénekre helyezi át. A városias megjelenést az említett lakásépítkezésen kívül a város közintézményhálózatának bővítése, illetve gazdagodása is elő fogja segíteni. Csak megemlítjük az ifjúsági ház és a 120 ágyas szálloda építkezését, mely a Széchenyi utca páros oldalán adja meg a Gyula felől érkezők részére a megfelelő városképet. Ezekhez kapcsolódik a múzeum mellett tervezett lakóépület, mely a múzeum környéke rendezésének egyik eleme lesz. Az egészségügyi ellátást a Békéscsabára tervezett 1200 ágyas kórház fogja döntően megváltoztatni, ide kell számítani a már épülőfélben levő vérkonzerváló állomást is a Gyulai úton, a Tanácsköztársaság útra kijelölt KÖJÁL székházat és az V. kerületi rendelőintézetet. Az oktatási létesítmények körében pedig említést kell tenni a Munkaügyi Minisztérium 10 tantermes szakközépiskolájáról és ahhoz csatlakozó 200 ágyas kollégiumáról a Dobozi út és Gyulai út 99
