Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - SZEMLE

értékelhetősége miatt térképeket is közöl. Az első térkép a közreadott szerződések munkavégzési helyeit, a második viszont a munkások lakhelyeit, míg a harmadik az aratómunkások vándorlását Csongrád megye tiszáninneni járásából 1897-ben, tünteti föl. A bevezető tanulmány legértékesebb része az, amelyben Szabó Ferenc igen alaposan azt mutatja be, hogy a munkásszerződések, mint forrástípus milyen szerepet tölthetnek be tudományosságunkban. Ismerteti a munkásszerződések tartalmi és formai sajátságait és végül a válogatás és a közlés szempontjairól szól. Kiviláglik ezekből a részekből, hogy Szabó Ferenc hosszú idő óta gyűjti ezeket a munkásszerződéseket és nem is ez az első közlése (Mezőkovácsháza környéki részesmunkások szerződései az első világháború előtti évtizedből. Emlékkönyv Mezőkovácsháza község alapításának 150. évfordulójára, Mezőkovácsháza, 1964. 93—126.). A bevezető tanulmányhoz, amely módszertani tekintetben messze túlmegy a közléshez kapcsolódó bevezető szokásos keretein, 42 jegyzet járul. Ezek a jegyzetek egyrészt a szerző eredeti, elsőkézből vett kutatásait, másrészt a vonatkozó teljes irodalom ismeretét, felhasználását bizonyítják. A bevezető tanulmányt követően következik a 81 válogatott munkásszerződés szövege, amikhez minden esetben néhány rövid, többségükben csak párszavas megjegyzés járul: például a jelzetszám, a szerződés figyelemre méltó egyéb sajátsága, állapota stb. A szövegközléseket egy felsorolás követi azokról az itt nem közölt, de a szerző által felkutatott munkásszerződésekről, amelyek a Délalföld levéltáraiban (Gyulai, Szegedi, Szentesi, Hódmezővásárhelyi Állami Levéltárakban) találhatók. A felsorolás minden szerződés jelzetét megadja. A forrásanyag felhasználását birtoknagyság, helységnév és tárgymutató, valamint szójegyzék teszi könnyebbé és egyben szélesebb körűvé. A kötethez német nyelvű összefoglalás is járul. Szabó Ferenc új munkájáról való értékelésünket már ismertetésünk elején elmondtuk, amikor arról szóltunk, hogy a korszerű néprajztudomány ilyen, ehhez hasonló kiadványokat, feldolgozásokat igényel. Nyilvánvaló, hogy egy forráskiadvány önmagában nem feldolgozás, hanem éppen az elkövetkezendő feldolgozások alapját képezi. Mégis feldolgozásként is értékelhetjük, mert voltaképpen egy bizonyos fajta feldolgozás, amely pontosságával, a témakör exponáltságával, a felhasználásra való sokoldalú előkészítéssel minden tekintetben eleget tesz a feldolgozás műfaji követelményeinek. Szabó Ferenc munkája egyrészt beleillik a délalföldi, közelebbről békési, méltán híres és megbecsült helytörténetírás kereteibe. Ugyanakkor módszertani útmutatásai, a közölt anyagból levonható tanulságok általánosítása révén ki is lép a helytörténetírás sokszor szűk kereteiből és egyetemes jelentőségűvé válik. Szabó Ferenc forráskiadványát haszonnal forgathatja minden történész, néprajzos hazánkban, sőt külföldön is. Dr. Dankó Imre BÉKÉSCSABAI IFJÜSAG ÉS ELET A Rózsa Ferenc Gimnázium KISZ Történelem-Helytörténeti Szakkörének dolgozatai 3. (Szerk.: Dr. Virágh Ferenc) Ritkaságszámba megy, hogy egy középiskolai honismereti szakkör önálló kiadvánnyal jelentkezzék, s méghozzá nem is az elsővel, amelynek nem bizonyos, hogy folytatása is lesz, hanem a harmadikkal. Ez jól működő szakkörre, színvonalas és szakszerű vezetésre vall. Jó példája annak, hogy az iskolában megszerzett tudást hogyan lehet igazán, tevékeny munkával elmélyíteni. A megtanult anyagot hogyan lehet hasznosítani, gondolatokra és gondolkodásra átváltani. A kötet diákszerzői bebizonyították, hogy szeretik szülővárosukat, szülőfalujukat és komolyan érdekli valamennyiüket a mai Magyarország minden kérdése. Nem kétséges, hogy ezek a diákok a jövőben hasznos és értékes állampolgárokká válnak. A harmadik kötet — hasonlóan az előző kettőhöz — elsősorban a legújabbkori történeti eseményeket dolgozza fel. A benne szereplő dolgozatok, dolgozatrészletek értékes adatokat tárnak fel a közelmúlt és jelen eseményeire vonatkozóan. A dolgozatok elsődleges forrása a ma is élő emberek emlékanyaga, tehát meglehetősen szubjektív forrás. Ezt a forrást kiegészítik a szerzők bizonyos írásos bizonyítékokkal 446.