Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 3. szám - SZEMLE
(újságok, jegyzökönyvek, működő szervek irattári anyaga stb.) és nem utolsó sorban közvetlen élményekkel és megfigyelésekkel. Az egyes adatközlők véleményének szembesítése is az objektív álláspont kialakítását, az adatok hitelesebbé tételét szolgálják. Meg kell állapítanunk, hogy ezt a módszert jól alkalmazzák a szerzők, s ezért a közölt adatok megbízhatóak. Ezeknek a forrásoknak a becsét akkor mérhetjük fel Igazán, ha elgondoljuk, hogy a jelenkort kutató történésznek milyen nehéz a mára vonatkozó adatok megközelítése. A levéltárak külön engedélyei, az egyes szervek iratanyagának megszerzése, s nem utolsó sorban az alkalmas és hiteles adatközlők feltalálása szinte megoldhatatlan feladatot jelent egy nagyobb területi egység feldolgozása esetén. A Rózsa Ferenc Gimnázium szakköre legalább egy városra és annak környékére vonatkozóan hiteles adatokat szállít, s a tanulók szakavatott irányítást tükröző munkái így a tudományos kutatást is közvetlenül segítik. A kiadványsorozat (joggal nevezhetjük már így!) harmadik kötetében 11 dolgozat található, s ezt a 11 dolgozatot, s a korábbi köteteket mintegy hitelesíti dr. Virágh Ferenc szakkörvezető tanulmánya, amely az elvi és gyakorlati kérdések helyességéről győzi meg az olvasót. A dolgozatok igen sokrétűen ábrázolják a közelmúltat és a jelent: 1919 eseményei, a békéscsabai művelődési egyesületek története, a régi parasztcsaládok élete, a termelőszövetkezetek fejlődése és működése, az oktatás és népművelés helyzete, a labdarúgó utcacsapatok mozgalma, a népfrontmunka békéscsabai története, az 1966-os kisjenői gátszakadás és Kétsoprony és Lökösháza történeti adatai olvadnak itt egy adatokban bővelkedő szemléletes képpé. Az említett témakörök azonban nem ötletszerűen kiragadott részei legújabbkori történetünknek, hanem szervesen illeszkednek a másik két kiadványban megjelent dolgozatokhoz. Azokkal együtt már egész kérdésköröket alkotnak, s a kiadványok forgatója a három kötetet egymás mellé téve képet alkothat Békéscsaba és környéke agrárszocialista mozgalmairól, a mozgalom kiemelkedő alakjairól, a békési parasztság régi életmódjáról, a földosztás és a termelőszövetkezetek régi és új kérdéseiről, az ipari munkásság mozgalmairól, műveltségéről, 1919-ről, a mai ifjúság életéről, a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek működéséről, Békéscsaba művelődésének XX. századi történetéből. E sorozatnak még minden bizonnyal folytatása is lesz. Az egyes tanulmányok anyagközlő jellegűek. A szakkörvezető segítségével kidolgozott vázlatokhoz igazodnak a már említett forráskritikai módszerek alkalmazásával ellenőrzött adatok. Az egyes dolgozatokban kevés értékelés található, s ha ilyen előfordul, inkább szubjektív állásfoglalás, mint tudományos értékű ítélet. Ezt a módszert a szakkörvezető helyes szemléletének javára írhatjuk, hiszen nyilvánvaló, hogy diákszerzők ennél többre még alaposabb irodalmi tájékozottsággal sem vállalkozhatnának. A szubjektív értékű megnyilatkozásokból viszont kiderül az, hogy a jelenkori események alaposabb vizsgálata hogyan befolyásolja a tanulók szemléletét. Hiányosságok éppen akkor fordulnak elő, amikor ezt az adatközlő módszert átlépik, s megkísérelnek valamiféle általánosítást (pl. a Május 1. Tsz kérdésénél az ellentétek harcának vulgarizálását láthatjuk). Inkább más irányba kellene elmozdítani az anyagközlés módszerét; nem ártana pl. a korrajz, a művelődési szint alaposabb megrajzolása a két világháború között vagy után egy olyan jó dolgozat esetében, mint Árus Erika dolgozata. Jobban megértenénk a kérdést, ha az értelmiség, a munkásság, a népi kollégiumok mozgalmának művelődési igényeit is vázolná. Akad tévedés is, pl. a „Pápainé" c. balladát megyebeli történetnek tudja a szerző, adatközlők véleménye alapján. Mindezek természetesen a dolgozatok végső értékét nem befolyásolják, ha a jövőben is megmaradnak a jelenlegi módszernél. Ügy véljük, hogy az olvasó és a kutató értékes dolgozatokat, nagyszerű forrásanyagot kap kézhez. Ez az az út, amit valamennyi honismereti szakkörnek követnie kellene: önképzés, amelynek hasznos eredménye van. Szabó László 447.