Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - VITA - Dr. Bereczky Sándor: Gyula, az éledő város

lakosság jórészt kertes családi házakban él. Ez a tény a településfejlesztés első problémája. A történelmi múlt ellenére aligha beszélhetünk történelmi városmagról, mert a vegyes beépítésű területeken csak elszórtan találhatók értékes építészeti együttesek, illetve egységek. A város legértékesebb helye — műemléki együttese — a vár, a vár-árok maradványaival, a rajta átvezető híddal, kapusházzal, lőportoronnyal, kastéllyal és lovardával. Nagy érték a tudatos térformálás szép példája: a Szabadság-tér és a hozzákapcsolódó kisebb terecskék, a teret uraló római kath. plébánia templom és a Kossuth L. utca zárt házsora. Ezeken túlmenően — egymással való szorosabb kapcsolat nélkül — több múltszázadbeli emlékkel rendelkezik a város, mint a jelenlegi tanácsháza, vagy a volt városháza, jelenleg román gimnázium. Nincs tehát olyan egységes, kialakult városközpont, amely változatlan fenntartásra érdemes lenne. Vannak azonban olyan városrészek, hídfeljárók, lépcsők, amelyek a városnak, vagy városrésznek sajátos hangulatot adnak és éppen ezért igen sok gondot okoz, amikor ezeket az avult, korszerűtlen, többnyire zsúfolt épületcsoportokat szanálni kívánjuk. A város területének tervszerű, tudatos fejlesztésére készítettünk néhány rendezési tervet, ezek azonban a tudatos városrendezés — mint tudomány — kezdeti stádiumában készültek, és az élet is túlhaladta az akkori elképzeléseket, irányelveket és az anyagi lehetőségünk is másképpen alakult, mint ahogyan akkor várható volt. Anyagi nehézségeink mellett a tudatos városfejlesztés — a történelmi emlékek megóvása, egy modern városkeretbe illesztése, a városköztiont ésszerű és célszerű alakításának átgondolt, előremutató megtervezése elképzelhető ugyan, de kivitelezése szinte megoldhatatlan feladat. A városközpont ütemes alakítása helyett többnyire kompromisszumos megoldási formákat kell keresni, mely esetben kevesebb szanálással vagy anélkül hatékonyabban tudunk iavítani a lakáshelyzeten és a városképen. A7. állami erőből történő lakásépítkezés terén csak az utóbbi években léptünk előre. Jellemző, hogy az első többszintes állami lakóépület az IPíO-es évek elején épült meg a városban, amit azóta mintegy 350 úi. korszerű lakás követett. Mint már utaltam rá. a város egy vizekkel sűrűn behálózott területen alakult ki és az idők során a b°ér>ítécre érmen emiatt alkalmatlan területek — mint zöldterületek — ágvazóHta.k a városszerkezetbe. Ennek és a tervszerű oarkfeilesztésnek tulairinnítható. b.ooy Gvnlát. mint a virágok, fák és a korszerűen gondozott parkok városát emlegetik. A közös használatban levő zöldterületek nagysága messze meghaladja az orszáeos átlagot, annak több mint kétszerese. Amilyen örvendetes a narkkultúra. a narkok elhelyezkedése, annvira problémás a város különböző területein beékelődött ipari létesítmények helyzete. Azért okoz ez nagy gondot, mert ezek a beékelődött, rendezetlen, zsúfolt üzemek káros hatást feitenek ki környezetükre, rontják a városképet és fejlesztésük, bővítésük a beékelődés miatt lehetetlen. A városokban — különösen az idegenforgalmi vonzású helyeken— igen fontos a kereskedelmi ellátottság. A mi vonatkozásunkban ez — az önkiszolgáló rendszer bevezetése után — kielégítő volt. mert az új rendszerre elsőnek való áttérés a berendezések korszerűsítését, felniítását eredményezte. Eav-egy adott teleníilés városias jellegének egyik mércéje a közművekkel való ellátottság. Gyula — többszázados múltia ellenére — nem rendelkezett a létéhez szükséges közművekkel, így most hosszú évtizedek adósságát kell törlesztenünk. 1967. végére sikerült megvalósítani a város belterületének telies vízművesítését — ú.iszerű módon, lakossági hozzáiárulásból — viszont csak ennek befejezésével kezdtük meg a vízművesít és szükségszerű velejárójaként a szennyvízcsatornázást. Az első ütemben megvalósított csatorna-szakaszok és alaplétesítmények csak a város mintegy negyedét tudják ellátni, nem tudjuk, hogy a további építéshez mikor és milyen összegű fedezetet tud biztosítani a népgazdaság. A magasfokú közművesítés lehetőségét teremtette meg a dél-alföldi gázvezeték megérkezése a városba. Ez a körülmény jelentős tényező lehet a város további életében, bár egyelőre — 1968 elejétől — csak 168 állami lakásban használják a gázt. 406.