Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 1. szám - G. Vass István: A békéscsabai 1891-es agrárszocialista mozgalom
A BÉKÉSCSABAI 1891-ES AGRÁRSZOCIALISTA MOZGALOM A mozgalom háttere A békéscsabai mozgalmakkal foglalkozó helytörténeti kutatás eddig elsősorban magukra az eseményekre koncentrált, s jórészt mellőzte mind a gazdasági-társadalmi viszonyok elemzését, mind pedig a földmunkások szervezkedésének 1891. május másodika előtti és utáni tényeit. Békéscsaba a XIX. század végén mintegy 35 000 lakosú, 57 621 kat. hold területtel rendelkező helység, a megye legnépesebb települése. Az egy főre jutó földterület 1,5 hold, mely rosszabb ugyan, mint a megyei átlag (2,4) de — különösen ha figyelembe vesszük, hogy a csabai gazdáknak a község határain túl is voltak birtokaik — jobb mint Orosháza vagy a környező községek közül Doboz, Kétegyháza, Békés helyzete. 1 Ez persze így még mindig keveset mond a valóságos viszonyokról. Békéscsaba területe ugyanis — beleszámítva az 1 holdon aluli gazdálkodókat is — mindössze 2315 birtokos kezében volt, s a birtokos parasztság — családtagjaikkal és eltartottaikkal együtt — az összlakosság 27,6%-át jelentette, míg a föld nélküli agrárproletárok száma az összlakosság 42,6%-át, csaknem 16 000 főt. 2 Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy a gazdálkodás adott színvonala és intenzitása mellett még az 5 holddal rendelkezők számára is létkérdés volt a saját birtokból eredő jövedelem részes- vagy bérmunkával való kiegészítése, akkor nem nehéz kiszámítani, hogy a község lakosságának több mint fele, jórészt vagy teljes egészében, a jómódú parasztgazdáknak, valamint a közép- és nagybirtokosoknak volt kiszolgáltatva. Az ebből a kiszolgáltatottságból eredő ellentétek jellegére, s főbb pólusaira következtethetünk, ha a birtokmegoszlást további vizsgálatoknak vetjük alá. Békéscsabán az 1000 holdon felüli nagybirtok a területnek mindössze 11,76%-át foglalta el, holott a megye 36,68%-a, a békéscsabai járás 23,30%-a, de még az ilyen szempontból aránylag kedvező viszonyokkal rendelkező Orosháza területének is 13,27%-a volt nagybirtok. Ugyanakkor szembetűnően erős a 100—1000 holdas középbirtok (27,38%, — a járásban 22,11%, a megyében 16,54%, Orosházán pedig 8,57% ; i), amely, mint a korabeli források és feldolgozások — többek között Vargha Gyula: Békésvármegye mezőgazdasága c. munkája — figyelmeztetnek rá, jórészt megduzzadt gazdagparaszti birtok volt. S a megyei aránynál (36,61%) jóval kedvezőbb a 100 holdon aluli birtokok által elfoglalt terület aránya is (60.87%). Mindez azt jelenti, hogy ha az 3
