Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Dr. Nádor Jenő: Tessedik Sámuel egyénisége, testi és lelki alkata, otthona

kai, virágokkal életrehívott képmása ez a külső díszben nem pompázó, csakis belső értékeivel gyönyörködtető kert? Utazónk leírásai olvasásakor úgy érezzük, mintha ez a kert is sugározná Tessedik egyéniségét. Élet Tessedik házában Ugyanezt érezhetjük a Tessedik házban, kertben folyó életről. Családi élet, mely útmutatásaival a köz-re is nevelő hatással lehetett. Tessedik kétszer nősült. Első házasságából 13, a másodikból 5 gyermeke származott. Ezekhez járult második nejének első férjétől származott két gyermeke. Ne képzeljük azonban, hogy Tessedikék asztalánál állandóan 22-en étkeztek volna. Első nejétől született gyermekei közül 9, másodiktól egy halt el fiatalon, az akkoriban még gyógyíthatatlan himlőben. A Tessedik lakásról a leszármazottak megszólaltatásával alkotható képünk így is igen élénk világításban tárja elénk az ott folyó életet. Érdekes, eredeti kép tárul ott is a szemlélő elé. Azzá teszi különösen, hogy abban is Tessedik egyéniségének mozgékonyságát fedezhejük föl. Nyughatatlan jövés-menés, állandó zsibongás, valóságos hangyaboly az. Tessedik hibája volt, hogy a saját ideges tenni-akarását hiánytalanul látni akarta azokban, kik diktátori, családapai hatalma alatt állottak. így lett az önmagához oly kemény altruistából szigorú családapa. Leszármazottai sokat beszéltek az ottani szigorú házirendről. Ahogy intézetén állott parancsképpen a fölirat, úgy állott az családjára is, abból is száműzve volt a lustálkodás, családja is a szorgalom emlékkövét szimbolizálta. Kertjében a főkertész szerepét vitte, s a munkások egy része saját gyermekeiből került ki. Ezek a mindennapi szükségekhez képest végeztek kerti, ipari és mezőgazdasági munkát, mint a szorgalom iskolájának ,,legpéldásabb növendékei." Így szerette a verejtékezve dolgozó apa, megfeledkezve a testi és lelki berendezettségek közt adódó különbségekről. Léhaságról, fényűzésről, pazarlásról ezek a gyerekek csak a mesékben hallhattak. A koszt maga egészséges, bőséges volt, de ínyencet aligha kielégítő. Spártai egyszerűség uralkodott az öltözködésben is. Második felesége 20 éven át ugyanazt a fejkötőt viselte. A szigorú házirendet szigorúan is tartotta be a szigorú apa. Panaszkodni nem lehetett. Ezért a Tessedik család híres jelszava: ,,Nur geduld" — járta át a Tessedik házat. Az apa a saját példaadásával megtanította övéit a rossznak, a kellemetlennek panasz nélkül való elviselésére. Egyik leányának rendkívül fájdalmas furunkulusa volt a nyakán. Apja elől elrejtőzve nyöszörgött kínjában. Az apa azonban reátalált rejtekhelyén, s kíméletlen szorítással nyomta ki a gennyet az égetően fájó daganatból. A házirendet minden körülmények között pontosan be kellett tartani. Nem zavarhatta azt meg sem betegség, de még a haláleset sem. Amikor rajongva szeretett második felesége a ravatalon feküdt, délben keményen ráripakodott Johanna leányára: ,,Hani! Hani! még mindig nincs a leves az asztalon!" Aki ilyen kegyetlen tudott lenni legközelebbieivel szemben, lehet-e annál egyáltalán beszélni férji, meg apai szeretetről? Lehet-e elképzelni Tessedikéknél meleg családi életet? Feltehetően a legtöbben tagadásba veszik azt, vagy legalábbis kételkednek annak lehetőségében. Pedig nem egy kortárs, második felesége életírója is, meg maga Glatz Jakab is boldognak, szépnek melegnek 348