Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Sass Ervin: A csorvási gimnazisták szabadidejének felmérése és népművelései hasznosítása

nincs mozielőadás, hiszen a mozi a művelődési otthon nagytermében vetít, ott viszont szombaton ritka a rendezvény, tehát a szép, nagy színházterem üresen ásít. A község egyetlen cukrászdája szombaton kora délután alkalmas ugyan arra, hogy adatszolgáltatóim ott összejöjjenek és szórakozzanak, később és kora este azonban már kissé söröző jelleget ölt, fiatal lányok nem szívesen tartózkodnak ott ilyenkor. Az egyetlen étteremben szintén hasonló a helyzet a koraesti és az esti órákban, a művelődési otthon viszont nem hívja a fiatalokat, nem köti le szabadidejüket. Marad a házi találkozások lehetősége. Mint mon­dották, valóban ez a helyzet, szűkebb baráti körök alakultak ki egy-egy tele­vízióval rendelkező családnál, és adatszolgáltatóim ott szórakoznak, beszél­getnek, táncolnak, televízióznak. Több részkérdés mellett még egy jelentős tényt tükröznek a statisztikai adatok. Azt, hogy adatszolgáltatóim a szabadidő legnagyobb részét házon kí­vül töltik, és ez igaz még akkor is, ha a televízió vezet, hiszen nincs minden­kinek (az osztály felének van!) televíziója. Az otthoni szabadidő-tevékenységek között az olvasás az első — hétköznap átlag 53 perccel, vasárnap átlag 2 óra 15 perccel, ha ehhez hozzávesszük az újságolvasást is, az időkeret megnövek­szik hétköznap 1 óra 10 percre, vasárnap 3 órára. A házon kívül töltött Szabadidő nagy időkerete parancsolóan írja elő a népművelés korszerűsödé­sének szükségességét, vonzásának állandó növelését, és a törekvést arra, hogy nagy választék álljon a pihenni, szórakozni és szórakozva művelődni szándé­kozó csorvási fiatalok számára. Az is lényeges, hogy hétköznapokon „egyfor­mán találunk olyan időtöltéseket, amelyekben a művelődés, a tájékozódás, a hangsúlyos, és olyan elfoglaltságokat, amelyekben a szórakozási szándék a do­mináló; hétvégén a szórakozási jelleg, a kikapcsolódásra törekvés inkább elő­térbe jut." (2 :111.1.) A felmérés adatszolgáltatóim esetében is aláhúzza Szántó Miklós fentebb idézett következtetését. A társaság vonzóerejét tehát nem lehet számításon kívül hagyni, hiszen életkori sajátosság, hogy egymást keresik, közösen szeretnek szórakozni, és az is életkoronként változik, hogy milyen mértékben kívánnak együttlenni családjukkal. „A középiskolások szívesebben töltik szabadidejüket önállóan, a csaldától függetlenül. Ez érthető és természetes, s nincs összefüggésben az otthon légkörével: a barátok, barátnők, a társaság ebben az életkorban egyre többet jelentenek. Az otthon töltött idő varázsa azonban — jó légkör esetén — megmarad akkor is, ha tartalma csökken." (6 : 86,1) Végeredményben: a szabadidő házon kívüli és otthoni eltöltése egyaránt jelentős, és mindkét oldal megfelelő tartalmi jegyeket kell, hogy hordozzon. A házon kívül töltött órák jellemzője, hogy a fiatalok sem mindig azt csinálják, amit szeretnének, „hanem sokszor a legkisebb ellenállás vonalán haladva, a legkevesebb fáradsággal, készülődéssel járó szórakozásfajtát választják, ami éppen kéznél van." (2 : 52. 1.) Micsoda nagy felelősség körvonalait húzza meg ez a felismerés! És mennyire igaz! Különösen az ifjúság esetében, hiszen „a kulturált életforma, szórakozás és művelődés terén az ifjúság még útmuta­tást, irányítást és lehetőséget vár a felnőtt társadalomtól." (7 : 199. 1.) Adat­szolgáltatóim hétköznapi és vasárnapi szabadidő-aktivitásainak tartalmi ér­téke nem rossz, de lehetne sokkal jobb, hatásosabb is, eredményesebben gyor­síthatná a szocialista személyiség megformálását, a szabadidő célszerűbb, hasznosabb eltöltését. Ügy gondolom, az iskolán kívüli önképzés az, amely 325

Next

/
Oldalképek
Tartalom