Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Sass Ervin: A csorvási gimnazisták szabadidejének felmérése és népművelései hasznosítása

A község lakosságának művelődését a tömegkommunikációs eszközökön kívül a helyi művelődési otthon, könyvtár és filmszínház (nagytermes-jellegű, az 1960-as évek elején típusterv alapján épített épületekben nyertek elhelyezést) határozza meg, és ha a népművelés különböző ágazatai sokkal korszerűbb módszerekkel tudnák befolyásolni az érdeklődést, formálni az igényeket, a műveltségi viszonyok jobb arculatot mutatnának. Csorvás élénk, fejlődő község, a század első évtizedeiben a földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak egyik színtere. Nem véletlen, hogy 1926-ban az orosházi járás főszolgabírója így jellemezte: „Csorvás . . . nem éppen kormány támogató földmunkás választóinak nagy számánál fogva amúgy is bizonytalan terület." (5 : 169.1.) Általános iskolája, közös igazgatású gimnáziuma, diákotthona, óvodája, körzeti orvosi rendelői, étterme, cukrászdája, keltetőállomása, sütődéje és több, szakosított üzlete van. Ilyen környezetben élnek a helyi gimnázium negyedik osztályának tanulói, akik vállalkoztak arra, hogy kérdőíveim alapján bepillantást nyújtanak életmódjukba, szemléletükbe, vágyaikba. A szabadidő-felhasználással együtt, adatszolgáltatóim arra is választ adtak, hogy a nap 24 óráját hogyan osztják fel munkaidőre (tanulásra) és munkán kívüli időre; illetve, hogy kialakult életmódjuk ebben a felosztásban hogyan realizálódik. Mivel „a tevékenységek fajták szerinti összetétele, bizonyos elfoglaltságok megléte vagy hiánya már önmagában is jelzik az életmód sajátosságait" (2 : 39.1.), a két kérdőív adatainak összevetésekor a lehetőség szerint azt is igyekeztem feltárni, hogy mit csinálnak a csorvási gimnázium negyedikesei egy-egy aktivitás összkeretében, ha moziba mennek, mit néznek meg szívesen, ha olvasnak, milyen könyveket olvasnak, mi érdekli őket a televízió műsorából, vagy például a társaséletre, szórakozásra, táncra fordított időkeretet hogyan töltik el. Változatos-e, vagy egyhangú egy-egy napjuk, „vajon a fejlődés merre vezet és merre vezessen; mi a „van" és mi a „kell". (2 : 40.1.) A felmérés adatai, értékelése A felmérés statisztikai adataiból kitűnik, hogy a csorvási gimnázium negyedikes tanulói alapvető természeti szükségleteikre általában a kereső felnőttekkel azonos időkereteket fordítanak. Alvásra hétköznap napi átlagban 8 óra 17 percet, vasárnap valamivel kevesebbet, 7 óra 57 percet. A tisztálkodásra, öltözködésre és étkezésre fordított időkeret nagyjából megegyező hétköznap és vasárnap, 1 óra 48 perc, illetve 1 órra 53 perc. (Meg kell jegyeznem, hogy a felmérés hetében egyetlen adatszolgáltatóm sem volt beteg.) A munka és kötelességszerű elfoglaltság adatai a következőkről tájékoztatnak: adatszolgáltatóim 100 százaléka 4 óra 43 percet tölt átlagban az iskolában, hétköznap 3 óra 39 percet, vasárnap 3 óra 43 percet otthoni tanulással. Tehát a teljes osztálylétszám hétköznap átlag 8 óra 22 percet tanul. Ehhez jön szintén hétköznap az összlétszám 16,6 százalékánál átlag 11 perc tanórán és iskolán kívüli órarendszerű művelő foglalkozás, mely a gimnázium irodalmi színpadának próbáin való részvétel (5—6 tanulót érint), illetve korrepetálás. (Ez utóbbi elfoglaltságot az 1. sz. kérdőíven nem mindenki jelezte pontosan, sokan az otthoni tanulás időkeretébe foglalták, amint arra az adatok érté320