Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Sass Ervin: A csorvási gimnazisták szabadidejének felmérése és népművelései hasznosítása

kelése utáni beszélgetés alkalmával fény derült. A korrepetálás magyar nyelv és irodalomból heti 1 óra, matematikából pedig heti 3 óra.) A tanórán kívül kötelezőnek mondható szakköri foglalkozásokat általában a keddi napokon tartják, ilyenkor rendezik a mozgalmi összejöveteleket, a KlSZ-taggyűléseket, vezetőségi üléseket, politikai vitaköröket is. A keddi napra azért esett a választás, mert minden szerdán az osztály gyakorlati foglalkozásokon vesz részt az Ady Termelőszövetkezetben, ahol 3 évig növénytermesztést, az utolsó évben pedig géptant tanulnak, a gyakorlati foglalkozásra való elméleti felkészülés pedig kevesebb időt vesz igénybe, mint más napokon négy-öt tantárgy. A felmérés hetében mozgalmi összejövetel nem volt, (egyetlen leánytanuló jegyzett fel 4 órás társadalmi munkát vasárnapra: a művelődési otthon számára plakátokat rajzol, viszont előtte való héten az osztály valamennyi tagja részt vett társadalmi munkában: kézilabdapályát építettek. A fél-szabadidő kategóriájába sorolt mozgalmi tevékenységen kívül a munkához és kötelességszerű elfoglaltsághoz kapcsolódó közlekedés (iskolába menet és jövet, vagy egyéb okból) szerepel még itt, erre az osztálylétszám 100 százaléka hétköznap átlag 39 percet fordított (a legtöbb 1 óra 10 perc, a legkevesebb 10 perc.) Megállapítottam, hogy a felmérés hetében a már jelzett keddi nap szabadabb délutánján többen beutaztak Békéscsabára vagy Orosházára vásárolni, a vonatindulásig fennmaradó időt pedig szórakozással, beszélgetéssel, sétával töltötték el. Vasárnap hárman — az adatszolgáltatók 10 százaléka — utazott 1 órát Békéscsabára és vissza, ahol kézilabda mérkőzésen vettek részt. A szabadidő-tevékenységeket, a pihenést, a művelődést, a szórakozást leírásuk alkalmával funkciójuk oldaláról vizsgáljuk. A pihenés a felhasznált szellemi és fizikai energiák visszaszerzését hivatott biztosítani, és helyreállítani az emberi szervezet harmonikus egyensúlyát; a művelődés a személyiség fejlesztésének útja, ismereteket bővítő, képességet fejlesztő, érzelmeket gazdagító tevékenység; a szórakozás pedig a munka — ezúttal a tanulás — utáni felüdülés, „periodikus szakítás a megszokott és rendszeres tevékenységgel"^ 2 : 49. 1.) Feltétlenül alá kell azonban húzni, hogy a szórakozás korántsem körvonalazható éles kontúrokkal, és nem is határozható meg egyértelműen, mert olyan sajátos szabadidő-tevékenység, mely elsősorban gyűjtőfogalom. S mint fogalom, elég tág ahhoz, hogy feltehessük a kérdést: „vajon a mozi, vagy a televízió szórakozás-e, vagy művelődés? . . ." Nem szabad elfelejteni, hogy a szórakozás a pihenéssel és a személyiség fejlesztésével egységben jelentkezik, és bizonyos elfoglaltságok esetén ezen belül az unaloműzés, a játékjelleg a domináns". (2 : 49. 1.) Tehát arról van szó, hogy korunkban a szabadidő-aktivitások túlnyomó többsége erőteljesen komplex jelleggel rendelkezik, nem csak pihentetnek, nem csak szórakoztatnak, és nemcsak a személyiség fejlesztésére jók. Különösen áll ez a tömegkommunikációra: a televízió, a rádió és a sajtó komplexitás nélkül (volt rá időszak!) egysíkúvá és érdektelenné válik. Ez is példázza, hogy a szabadidő-tevékenységek egyik sajátos funkcióját sem lehet elhanyagolni, hogy ezek általánosítása és az igények ismeretében való megtervezése, rátapintva az igénykeltés jó metódusaira — az adott társadalmi környezetben a hasznos szabadidő eltöltés előfeltételei. Hogy ez mennyire van így Csorváson, a gimnazista fiatalok szabadidejének összetettségét vizsgálva kiderül. 3 321