Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Sass Ervin: A csorvási gimnazisták szabadidejének felmérése és népművelései hasznosítása

amilyenné a ma ifjúságát formáljuk, az is érdekelt, hogy a meglevő lehetősé­gekkel élnek-e, vagy amennyiben ezek szűkek, korlátozottak, esetleg hiányoz­nak, igénylik-e a lehetőségek megteremtését? Más motivációban: milyen úton­módon keresik igényeik kielégítését. Ezt a törekvést vizsgálva azonban nem éltem túlzott követeléssel, mert a középiskolai neveléstől ugyan várhatunk már némi alapozást, de „komplett ismeretekkel és szilárd ízlésbázissal felvér­tezett egyedeket nem". (3 : 28.1.) Más szavakkal: ezek a fiatalok sok minden iránt érdeklődnek, de ízlésállapotuk és ismeretanyaguk nem egyforma, miként tanulmányi eredményeik sem lehetnek egyformák. Ebből pedig az következik, hogy szabadidejük felhasználását sem egyformán értékelik, az iskolától ka­pott ösztönző erő nem csapódik le az osztály valamennyi tagjában azonos ha­tással, tehát igényeik nem biztos, hogy (sőt a legtöbb esetben egyáltalán nem) o. legkorszerűbbek, mert érdeklődésük — miként már ezt is meghatároztuk — műveltségük színvonalával és ízlésükkel függ össze. Nos, hogy mi érdekli őket, hogy milyen színvonalú a műveltségük és ízlésállapotuk, hogy ezek job­bítása érdekében mit kell tenniük Csorváson a művelődési intézmények veze­tőinek, a pedagógusoknak — erre kerestem választ — szabadidő-felhasználás felmérésével, melynek 1. sz. kérdőívét 1968. február 5-től 11-ig terjedő héten töltötték ki adatszolgáltatóim. A község, ahol élnek Csorvás, Békés megyei orosházi járásának községe, az 1960-as népszámlá­lás szerint 7622 lakosa van, az 1950-es évek elején mintegy kétszázzal több, 7800 volt. A lakosság csökkenése itt nem mutat olyan mértéket, mely a vá­rosba áramlásra utalna, annál is inkább érthető ez, mert a község a Békés­csanádi löszhát részeként „mezőgazdaságilag az Alföldnek egyik legjobban hasznosított része." (4 : 60.1.) Termelőszövetkezetei jól gazdálkodnak, és azok­ban a fiatalok számaránya is igen kedvező. (A Vörös Október Tsz-ben például 1967-ben harminc 20 év körüli fiatalt vettek fel tagnak, és a rendszeresen dol­gozó tagok 1967. évi jövedelme 18—24 ezer forint között mozgott; az országos átlag mintegy 13 ezer forint volt.) A búza- és kukoricatermesztésben elért ma­gas hozamokat a termelés kultúrájának növekedésén kívül a kiváló talajok is biztosítják. Bár a község éghajlati viszonyai szeszélyesek — nyáron magas hőmérséklet és aszály-veszély jellemzi — az évek nagy többségében mégis kedvező a búza és a kukorica termesztéséhez, de ezeknél hőigényesebb kultú­rákhoz, például a gyümölcstermesztéshez is. A mezőgazdasági tenyészidőszak középhőmérséklete 18,3°C, felettébb megfelelő. (4 : 53.1.) A község kb. feleúton fekszik Békéscsaba és Orosháza városok között, ez a földrajzi helyzet nagy­mértékben hat a társadalmi környezet alakulására, sokszor negatív értelem­ben is, mert sokan és szívesen járnak be szórakozni valamelyik városba, ez pedig a helyi művelődési adottságok fejlődését fékezheti. A két közeli város a község gazdasági fejlődésére is kihat, Csorvás mégis egysíkú mezőgazdasági település maradt, helyiipara minimális. (Bizonyos vonatkozásokban éppen a két város közelsége ad magyarázatot az egysíkúság fennmaradására.) Hatá­rában a termelőszövetkezetek dominálnak, de itt található a felsőnyomási ál­lami gazdaság két üzemegysége is, ahol 4—500 csorvási lakos dolgozik. 319

Next

/
Oldalképek
Tartalom