Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Sass Ervin: A csorvási gimnazisták szabadidejének felmérése és népművelései hasznosítása

amilyenné a ma ifjúságát formáljuk, az is érdekelt, hogy a meglevő lehetőségekkel élnek-e, vagy amennyiben ezek szűkek, korlátozottak, esetleg hiányoznak, igénylik-e a lehetőségek megteremtését? Más motivációban: milyen útonmódon keresik igényeik kielégítését. Ezt a törekvést vizsgálva azonban nem éltem túlzott követeléssel, mert a középiskolai neveléstől ugyan várhatunk már némi alapozást, de „komplett ismeretekkel és szilárd ízlésbázissal felvértezett egyedeket nem". (3 : 28.1.) Más szavakkal: ezek a fiatalok sok minden iránt érdeklődnek, de ízlésállapotuk és ismeretanyaguk nem egyforma, miként tanulmányi eredményeik sem lehetnek egyformák. Ebből pedig az következik, hogy szabadidejük felhasználását sem egyformán értékelik, az iskolától kapott ösztönző erő nem csapódik le az osztály valamennyi tagjában azonos hatással, tehát igényeik nem biztos, hogy (sőt a legtöbb esetben egyáltalán nem) o. legkorszerűbbek, mert érdeklődésük — miként már ezt is meghatároztuk — műveltségük színvonalával és ízlésükkel függ össze. Nos, hogy mi érdekli őket, hogy milyen színvonalú a műveltségük és ízlésállapotuk, hogy ezek jobbítása érdekében mit kell tenniük Csorváson a művelődési intézmények vezetőinek, a pedagógusoknak — erre kerestem választ — szabadidő-felhasználás felmérésével, melynek 1. sz. kérdőívét 1968. február 5-től 11-ig terjedő héten töltötték ki adatszolgáltatóim. A község, ahol élnek Csorvás, Békés megyei orosházi járásának községe, az 1960-as népszámlálás szerint 7622 lakosa van, az 1950-es évek elején mintegy kétszázzal több, 7800 volt. A lakosság csökkenése itt nem mutat olyan mértéket, mely a városba áramlásra utalna, annál is inkább érthető ez, mert a község a Békéscsanádi löszhát részeként „mezőgazdaságilag az Alföldnek egyik legjobban hasznosított része." (4 : 60.1.) Termelőszövetkezetei jól gazdálkodnak, és azokban a fiatalok számaránya is igen kedvező. (A Vörös Október Tsz-ben például 1967-ben harminc 20 év körüli fiatalt vettek fel tagnak, és a rendszeresen dolgozó tagok 1967. évi jövedelme 18—24 ezer forint között mozgott; az országos átlag mintegy 13 ezer forint volt.) A búza- és kukoricatermesztésben elért magas hozamokat a termelés kultúrájának növekedésén kívül a kiváló talajok is biztosítják. Bár a község éghajlati viszonyai szeszélyesek — nyáron magas hőmérséklet és aszály-veszély jellemzi — az évek nagy többségében mégis kedvező a búza és a kukorica termesztéséhez, de ezeknél hőigényesebb kultúrákhoz, például a gyümölcstermesztéshez is. A mezőgazdasági tenyészidőszak középhőmérséklete 18,3°C, felettébb megfelelő. (4 : 53.1.) A község kb. feleúton fekszik Békéscsaba és Orosháza városok között, ez a földrajzi helyzet nagymértékben hat a társadalmi környezet alakulására, sokszor negatív értelemben is, mert sokan és szívesen járnak be szórakozni valamelyik városba, ez pedig a helyi művelődési adottságok fejlődését fékezheti. A két közeli város a község gazdasági fejlődésére is kihat, Csorvás mégis egysíkú mezőgazdasági település maradt, helyiipara minimális. (Bizonyos vonatkozásokban éppen a két város közelsége ad magyarázatot az egysíkúság fennmaradására.) Határában a termelőszövetkezetek dominálnak, de itt található a felsőnyomási állami gazdaság két üzemegysége is, ahol 4—500 csorvási lakos dolgozik. 319