Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Sass Ervin: A csorvási gimnazisták szabadidejének felmérése és népművelései hasznosítása

zépiskola negyedik osztályos tanulóinak szabadidő-felhasználását, és általában teljes napi tevékenységét mérjük fel, különösen fontos összefüggések kitapintására nyílik lehetőségünk, hiszen a jövő olyanná lesz, amilyenné a ma ifjúságát formáljuk. Még egyszer aláhúzva az indító-gondolatot: nagy erénye az emlékezetes Alföld-vitának, hogy rámutatott a népművelés korszerűsödésének követelményére; hogy kifejtette: a szociológiai felmérések megfelelő tájékoztató ereje nélkül nem lehet tudományos rang és tervezés: egyszóval „a kulturális átalakulás menetének, ütemének, ellentmondásainak megismerése és az a törekvés, hogy a felismert törvényszerűségek alapján eredménnyel tudjunk beavatkozni a kulturális forradalom meggyorsítása és megkönnyítése érdekében, megköveteli a sokrétű és bonyolult folyamat minden oldalú és alapos vizsgálatát." (2 : 9.1.) A művelődési folyamat szabadidő-részét vizsgálva a felmérések átfogóbb következtetésekre is módot nyújtanak, a leírt vagy elmondott jelenségek felszínéről eljuthatunk a mélyebb, a lényeges összefüggések felismeréséig. Ezek a felismerések viszont visszahatnak a művelődési folyamatra, arra is, hogy a szabadidő napjaink sorsdöntő kérdését, a szocialista személyiség megformálását jól segítse, hogy a szabadidő célszerű, hasznos eltöltésére, mindenkinek fokozottabban lehetősége legyen, és eljusson e lehetőségek önkéntes igénybevételéhez, annál is inkább, mert tudott dolog, hogy maradandó eredmények csak a népművelés és a művelődő aktív együttműködésével születnek. A sokoldalúan fejlett, művelt ifjúság nevelése hatásos kulturális nevelőmunkát igényel, következésképpen a szabadidő kitöltését sem hanyagolhatja el. Jól látja Szabó János ,,A szabadidő és az ifjúság kulturális nevelése" című cikkében, hogy „Az ifjúság szabadidejének felhasználása bonyolult, sokrétű folyamat, akár maga az élet. Ismert és rejtett szálai átszövik a fiatalok egész munkán kívüli életét, a hétköznapok „elcsellengett" óráit és apró tetteit csakúgy, mint a gondolatok és érzelmek mélyén melengetett álmok megvalósítását". Ahhoz azonban, hogy az ismert és rejtett szálakat kitapinthassuk, a szociológiai felmérések segítségét kell kérnünk, és figyelmünket az ízlés alakulására, a művelődés, pihenés, szórakozás legfontosabb területein fellelhető akadályok elhárítására kell fordítanunk. (1 : 3.1.) Az ízlésállapot plasztikusabb ismerete, és annak kutatása, hogy a jelenleg uralkodó, vagy ha úgy tetszik divatos ízléstendenciák hogyan függnek össze világnézeti tényezőkkel, elengedhetetlen feltétele a szabadidő-lehetőségek bővítésének, hasznos alakításának. „Az ízlésállapot valójában állandó mozgásban levő tényezőt, tehát ízlésfejlődési folyamatot jelent", (3 : 28.1) így is kell tekinteni, s a folyamat irányát a szabadidő-felmérések szépen kirajzolják. Lényegében ezeket tekintettem irányadónak a csorvási gimnázium negyedik osztályos tanulói körében végzett felmérésem során, és elfogadtam Szántó Miklós meghatározását, mely szerint ,,az iskolába járók esetében a tanulás felfogható úgy mint munka, a tanuláson kívüli idejüket pedig szabadidőnek vehetjük." (2 : 12,1.) A felmérés elemzésekor figyelemmel kísértem, hegy milyen szabadidő-aktivitások ismétlődnek rendszeresen, milyen gyakorisággal. Mindezek minőségileg jellemzik a szabadidő-felhasználást, a csorvási gimnazisták, 17—18 éves diákok életmódját, mely életünk sajátos keresztmetszetét tükrözi. 317