Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 3. szám - Dr. Tóth Lajos: A "Szarvasi Építőipari Munkások Világosság Dalköre" és Szavalókórusa a társadalmi haladásért (1928-1934)
Természetesen Ruzicskay Györgyöt művészi és emberi érdeklődése a munkások közé vonzotta. Szívesen vállalta a szarvasi munkásság megtisztelő, de nehéz társadalmi megbízatását. Ettől kezdve évekig összefonódott élete' a Világosság Dalkör munkásságával, illetve annak színvonalas tevékenysége Ruzicskay György vezetésével. Közben festette, rajzolta a munkások életét, kubikosokat, vasmunkásokat ábrázolt verejtékes termelő munka közben. Művészi tevékenységét szerencsésen kiegészítette, illetve összekapcsolta a tanítással, neveléssel. A kör elsősorban a munkás szavalókórus kifejező eszközével hatott. Ruzicskay segítőtársaival (Hoffman István, Kollár Mihály, Urbancsok Mihály) rövid idő alatt megszervezte a kb. 80 tagból álló vegyes szavalókórust. Míg a 30—40 főből álló énekkart — az ehhez szükséges ismereteket és jártasságokat autodidakta módon megszerző — Kollár Mihály vezette. A műsorszámok kiválasztása, egyeztetése, összehangolása, kombinálása, gyakran megírása is Ruzicskay Györgyre hárult. Ruzicskay György koncepciós programja az volt, hogy a műsorok haladó eszmeiségén keresztül eszméitető, mozgósító szellemben hasson a kórus tagjaira, rajtuk keresztül pedig szóljon az egész szarvasi munkássághoz, dolgozó lakossághoz. Tehát igen előrelátó módon kapcsolta össze a kulturális tevékenységet a politikai neveléssel. Ezzel mai népművelési tevékenységünk számára is példát mutatott. Eszközül a kor haladó szellemű irodalmi, költői alkotásait használta fel. Igényessége kiterjedt az előadási formák megválasztására is. A nemesebb, harcosabb tartalomnak megfelelő előadásmódot keresett vagy alkotott, a konvencionális műkedvelői naivitások helyett. Ennek megvalósítása azonban nehéz volt. Élő gyakorlati példa nélkül kellett invenciózus terveket kialakítani, s azokat a gyakorlatlan tagokkal a szokástól eltérő módon megvalósítani. Az elképzelések életrevalósága és a szívós, kitartó munka végülis meghozta gyümölcsét: a Világosság Dalkör egyre nagyobb sikerű és hatású előadásokat rendezett. A tagság és a hallgatóság — főként a gazdasági válság terhei alatt nyomorgó munkanélküli proletárok — megértéssel és lelkesedéssel fogadták Ruzicskay új törekvéseit. A próbákra szinte hiánytalanul eljártak a község perifériáin és tanyai külterületein lakók is. Sem súlyos nélkülözésük, éhségük, sem „ruházatuk fogyatékossága" nem tartotta őket vissza a számukra oly sokatmondó irodalmi szövegek megismerésétől és lelkesítő szellemének elsajátításától. Az emberi haladás és a társadalmi igazság eszméinek nagy képviselőivel ismerkedtek meg. A próbák rendszerint az éjszakába nyúltak. Kemény munkát jelentett az egyszerű, olykor iskolázatlan emberekkel megismertetni a szó, az írás jelentőségét. a helyes értelmezést és a kiejtés technikái át. De mindenki hősiesen dolgozott a kis egyesületi helyiségben. (Ma emléktábla örökíti meg ezt a tényt, Szabadság u. 78. sz.) Százan is szorongtak ott, ahol csak néhány tucatnyi ember tudott volna megfelelően próbálni. A kör tagjai szorgalmasan törték magukat. Tanultak és buzdították egymást. De a kör művészeti vezetője is fáradhatatlan kitartással, az igaz ügy szolgálatának fanatizmusával dolgozott. Az összpróbákat kiscsoportos foglalkozások és egyéni korrigálások végtelen sora előzte meg. A hosszú éjszakai próbák magyarázó, gyakorló, értelmező, beleélő órái műveltséget alapoztak, 310