Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 2. szám - SZEMLE
lentékenyen kibővülnének, hiszen a Tankönyvkiadó által megjelentetett Történelmi olvasókönyv II. és III. kötete mellett egy Békés megyei válogatás is a tanítás rendelkezésére állna. Évekkel ezelőtt még arról panaszkodtunk, hogy jó lenne élni az eredeti forrásanyagok jelentékeny oktató-nevelői értékeivel, s íme már válogatni is lehetne. E kérdés kapcsán vetődik fel (inkább a következőkre vonatkozóan) az a probléma, hogy a forrásszemelvény-gyűjtemény tanítási módszertanára vonatkozó megjegyzéseket is célszerű lenne a mutatók között közreadni. Kitűnően felhasználható ez a szemelvénygyűjtemény arra is, hogy segítségével önálló helytörténeti érettségi tételeket alakítsunk ki a középiskolákban. Különösen a török ellenes nemzeti függetlenségi mozgalom megyei eseményei inspirálhatják erre a szaktanárokat. Kristó Gyula érdeme, hogy a tematikus tájékozódást könnyen lehetővé tevő mutatók mellett a fejezeteken belül megszámozott szemelvények jól beépíthetők az óra-, felelet- és tételvázlatokba. Kívánatos lenne, ha az iskolák ifjúsági könyvtárainak is minél több példányban rendelkezésre állna. A szemelvények tudniillik nem túl hosszúak, könnyen értelmezhetők, így a történelemtanítás is élhetne a más tárgyak által gyakran használt módszerekkel. házi feladatoknak adhatnánk, vagy órakiegészítő elemként kezelhetnénk a középkor megyei vonatkozású szemelvényeit. Az önállóságra való nevelésnek, a tanulói öntevékenységnek, s a tudományos vizsgálódás alapjai megtanulásának segítője lehet ez a könyv. Az Olvasókönyv jól használható az iskolai és iskolán kívüli szakköri tevékenységben is. A szövegeket követő apparátusok tudniillik elegendő utalásokat tartalmaznak ahhoz, hogy egy-egy szakköri foglalkozás alapját képezhessék. Segítségükkel az anyaggyűjtés, értelmezés, csoportosítás, a szövegkritika, a jegyzetelés és a feldolgozás legalapvetőbb módszereire taníthatnánk meg a történelem után különleges érdeklődést tanúsító szakköri tagokat. Az Olvasókönyv jó bizonyítéka annak is, hogy bár figyelmünk és érdeklődésünk zömmel az újkori és legújabbksri témák felé fordul, de ezek sem képzelhetők el történelmi előzmények nélkül. A történelmi törekvések korok, osztályhelyzetek, módszerek és célok tekintetében megyénkben is sokat változtak ugyan az évszázadok során, de lényegüket tekintve mindig azok bizonyultak a leghaladóbbaknak, melyek széles tömegeket tudtak maguk mögé állítani, társadalmi bázisuk pedig a jövő felé mutató volt. Az Olvasókönyv segítségével ez a dialektikus történelemszemlélet jól kialakítható. A megyében már működő helytörténeti-honismereti szakkörök így önálló feldolgozásra is alkalmas, s további kutatásra ösztönző segédkönyvet kapnak. Remélhető, hogy ez a könyv is hozzájárul majd ahhoz, hogy újabb szakkörök kezdjék meg hasznos tevékenységüket. Végezetül megemlítenénk, hogy komoly szerepe lehet az Olvasókönyvnek a történelmi ismeretterjesztő tevékenységben is. A múzeumi hónapok alkalmával rendezett történelmi előadások és előadássorozatok évek óta azt bizonyították, hogy az érdeklődés fokozásának alapfeltétele egyrészt a helytörténeti témák gyakori szereplése, másrészt pedig a korszerű szemléltetés. (Csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy az Olvasókönyv néhány példányához célszerű lenne a közölt szemelvényekből vagy egyéb emlékekből jól felhasználható diafilmet is készíttetni). Példamutató kooperáció hasznos és szép eredménye megyei helytörténeti irodalmunk újabb darabja, Békés megye történeti Olvasókönyvének első kötete. A megyei levéltár egyre inkább közkinccsé teszi szellemi rezervátumának legjelentékenyebb darabjait. Ezáltal a tudományos feldolgozás olyan új lehetőségeket kap, melyek megyénk történelmi múltjának alapos, tényszerű, torzításoktól mentes és teljes feldolgozását teszik lehetővé. S mindez végső soron a ma emberének tudatformálását segíti elő. Ezért örülünk az Olvasókönyv első kötetének, s várjuk érdeklődéssel a következőket. TAKACS LASZLO 264