Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - SZEMLE

A BATTONY AI MIKES KELEMEN GIMNÁZIUM ES MEZOGAZDASAGI SZAKKÖZÉPISKOLA EMLÉKKÖNYVE A NAGY OKTOBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 50. ES AZ ISKOLA FENNALLASANAK 20. ÉVFORDULÖJARA Egy viszonylag fiatal oktatási intézmény, a Battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola emlékköny­vet adott ki az októberi forradalom 50. és az iskola fennállásának 20. évfordulója al­kalmából. A kiadvány kivitelezése, nyom­datechnikája, tanulmányainak színvonala azt példázza, hogy egy vidéki, kisebb gim­názium lelkes tanárai képesek magas szín­tű tanulmánykötet megjelentetésére. Csak helyeselni tudjuk, hogy szakítottak az év­könyveket hagyományosan jellemző, vég nélküli osztályzatokkal, s így több lehető­séget biztosítottak a publikációk számára. Dicséret illeti az emlékkönyv összeállító­it, akik felismerték a két évforduló egymás­ba fonódó aktualitását: 1917 októbere kellett ahhoz, hogy Battonya 1967-ben gimnáziuma 20. évfordulóját ünnepelhesse. Heszler Jó­zsef igazgató — a kötet szerkesztője — be­vezetőjében utal rá, hogy szocialista társa­dalmunkkal együtt növő iskola élete bonta­kozik ki a kötet lapjain. Takács László is­kolatörténete — melyet a szerző szerényen csak vázlatnak tekint — árnyalt, igényes, a tényeket figyelembe vevő és értékelő ta­nulmány. Az indulás szerteágazó gondjai éppúgy kiérződnek belőle, mint a kitűzött célok megvalósításának konkrét eredmé­nyei. Egy fejlődésben levő vidéki gimnázi­um és szakközépiskola 20 éves története egyúttal demokratikus iskolapolitikánk tör­ténete is, annak erényeivel és hibáival. A tanulmányt áttekintő táblázatok teszik szemléletessé, melyek az érettségi vizsgák eredményeiről, a tanulmányi eredmények alakulásáról, a nevelők létszámáról adnak hű képet. Az iskola fotoszakkörének jó eredményét dicséri a közölt képanyag, mely mind tartalmában, mind kivitelezésében ki­emelkedő. Heszler József tanulmányában megismer­kedhetünk a gyakorlati oktatás tárgyi és személyi feltételeivel. Megismerjük azokat az anyagi és szellemi erőfeszítéseket, me­lyek lehetővé tették a szakközépiskola ki­bontakozását. A szerszámok, a szerszámgé­pek, a tangéppark ismertetése mellett fi­gyelemre méltó a bázisüzemekkel foglalkozó fejezet, mely jól érzékelteti az iskola kap­csolatát a közelebbi és távolabbi üzemekkel és gazdaságokkal. A közölt fényképek jó­voltából, ha villanásnyira is, betekintést nyerünk a gyakorlati foglalkozások mű­helyébe, a szerelőcsarnokba, a szerelő és forgácsoló munka menetébe. Aranyi Sándor az iskola társadalmi kap­csolatait elemzi cikkében. A tanári kar és a KISZ-fiatalok szerteágazó társadalmi tevé­kenységét ismerteti. Takács Lászlóné az is­kola névadójáról, Mikesről írott tanulmá­nyában megindokolja a névválasztást és azt a ragaszkodást, melyet a tanulóifjúság érez az iskola névadója iránt. A szövegekre épü­lő, finom hangú, formára és tartalomra egy­aránt kiterjedő elemzés irodalomtörténeti­leg pontos, helytálló és hangulatos Mikes­portrét nyújt. A kísérletezések korát éljük a metodiká­ban, így igen időszerű és figyelemre méltó Szilágyi Lajos tanulmánya a korszerű ide­gen nyelvi oktatásról. A modern nyelvokta­tási eszközök alkalmazását jellemzi az a tény, hogy a hódmezővásárhelyi gimnázium után itt épült fel — középiskolai viszony­latban — az ország második idegen nyelvi laboratóriuma. Az emlékkönyvet Németh Lajos mozaik­szerű riportjai zárják le az iskolai élet hét­köznapjairól. Talán ide kívánkozott volna még egy helytörténeti publikáció is az ok­tóberi forradalom helyi eseményeiről. Egyébként teljes elismerés illeti a tanul­mánykötet szerzőit. Legyen munkájuk to­vábbi biztatás önmaguk és a többi gimná­zium számára. LÁSZLÓ JÓZSEF 265

Next

/
Oldalképek
Tartalom