Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - SZEMLE

vekről szóló fejezet is. Magyar eredetű sze­mélynévből keletkezett a Békés, Tarcsa (Kö­röstarcsa), és valószínűleg a Bihar, Doboz, Elek neve is, bár ezek származtatása még vitatott, és találkozunk némelyikkel a ho­mályos eredetű helységnevek között is. Tö­rök személynév lehetett egyik tagja Batto­nya (Bot 'tevecsikó' vagy magyar 'buzo­gány' -(- anya köznév összetétele) és Békés­csaba (Csaba török eredetű 'pásztor, kóborló' jelentésű személynév) helységneveknek, míg Gyula török méltóságnévre megy visz­sza (főpap, fősámán), melyből előbb sze­mélynév majd városnév lett. Hasonló ere­detű a Dévaványa első tagja is. Zsadány már magyar személynévről kapta nevét, bár szláv szó volt valamikor. A keresztény személynevek formált alak­jai találhatók Endrőd és Békéssámson ne­vében. Birtoklást fejez ki a XIII. sz. elejé­től használatos -falva, -földe, -háza, -laka, -szállása, -telke, -ülése utótagú személynév­vel való összetétel. Megyénkben több ilyen található. Ezek közül megemlíti a könyv Mezőkovácsháza és Orosháza nevét. Külö­nösen sok község kapta a XIII—XIV. szá­zadban temploma védőszentjének nevét. Ilyenek: Kunágota, Békésszentandrás, Sar­kadkeresztúr. (1808-as adat szerint 52 Ke­resztúr nevű község volt az országban, ugyanis Krisztus régi magyar elnevezése ez!) Ismeretlen eredetű névként tartja szá­mon Kálmán Béla Csorvás, Doboz, Gyoma, Monor (ha ez nem is az Orosházától észak­keletre fekvő határrész, hanem a kétségte­len azonos névadási indítékú Pest megyei község) és Okány nevét. Természetesen nem tartalmazza, nem is tartalmazhatja a könyv Békés megye min­den községének nevét, de példái alapján azok is meghatározhatják lakóhelyük nevé­nek eredetét, akiké nem szerepel ott. (Pusz­taföldvár, Kardoskút, Nagybánhegyes, Ma­gyarbánhegyes, Végegyháza, Dombegyház stb.). Igen fontos, és a városi, községi tanácsok számára tanulságos az utcanevekről szóló fejezet. Jogosan helyteleníti a régi, ösztö­nösen elnevezett utcák nevének megváltoz­tatását, melyek legtöbbször nemes hagyo­mányokat őriztek, és igen hangulatosak is lehettek. Aránytalanul soknak találja a személyekről elnevezett utcák számát. Elrettentő példának bemutat néhány feles­leges és kirívó utcanéwáltoztatás-sorozatot. Hasznos átnézni a dűlőnevek alakulását, ti­pizálását is, hiszen kisebb méretű helynév­gyűjtés sem képzelhető el annak módszer­tani tanulságai nélkül. összefoglalásul a magyar névkutatás rö­vid történetével fejeződik be a könyv. Bő­séges irodalomjegyzéke és a már említett részletes névmutató nélkülözhetetlen mind a laikus olvasó, mind a szakember számára. Azzal, hogy felhívja a figyelmet a ma­gyar névkutatás hiányaira (földrajzi nevek és ragadványnevek gyűjtése, történeti vagy szinkronikus névdivatvizsgálat stb.) új fel­»datok elvégzésére ösztönöz. Egy-egy átla­gos műveltségű, érdeklődő ember is el tudja ezt végezni kisebb területen, és sok községi tanács anyagi ereje lehetővé tenné megje­lentetésüket. Így legalább Békés megyében ritkulnának ezek a fehér foltok, s egy kö­vetkező szintézis biztosabban támaszkod­hatna az adatok nagy tömegére. DR. HAJDÜ MIHÁLY KRISTÖ GYULA: OLVASÓKÖNYV BÉKÉS MEGYE TÖRTÉNETÉHEZ I. A megyei tanácsban új gazdára talált Gyulai Állami Levéltár az 1968. évet jelen­tős kiadvánnyal köszöntötte — Kristó Gyula munkája Szabó Ferenc szerkesztésében, Gácser József előszavával a „Forráskiadvá­nyok a Békés megyei Levéltárból" sorozat több kötetre tervezett első darabjaként hagyta el a nyomdát. Az Olvasókönyv első kötete a honfoglalástól 1715-ig közöl sze­melvényeket, s ezen belül hat fejezetre bon­tódik. (A nemzetségtől a vármegyéig — A királyi vármegye — A nemesi vármegye — A török veszedelem torkában — Török idők — A megye újraalakulása.) Ha pusztán a számszerű statisztikai adatok jelentőségé­vel támasztanánk alá mondanivalónkat, ak­kor is értékelnünk kell azt az összesen és kereken 100 szemelvényt, amely így együtt átfogó képet igyekszik nyújtani a megye jórészt középkori történetéről. Elismerésün­ket még inkább fokozza, hogy a kötet össze­állítása ésszerű és indokolt szelekciót kí­vánt a szerzőtől, anélkül azonban, hogy az egységes koncepció váza megsérüljön. Kristó Gyula dialektikusan és többé-ke­vésbé arányosan oldotta meg ezt a nehéz 262

Next

/
Oldalképek
Tartalom