Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - SZEMLE

vekről szóló fejezet is. Magyar eredetű személynévből keletkezett a Békés, Tarcsa (Köröstarcsa), és valószínűleg a Bihar, Doboz, Elek neve is, bár ezek származtatása még vitatott, és találkozunk némelyikkel a homályos eredetű helységnevek között is. Török személynév lehetett egyik tagja Battonya (Bot 'tevecsikó' vagy magyar 'buzogány' -(- anya köznév összetétele) és Békéscsaba (Csaba török eredetű 'pásztor, kóborló' jelentésű személynév) helységneveknek, míg Gyula török méltóságnévre megy viszsza (főpap, fősámán), melyből előbb személynév majd városnév lett. Hasonló eredetű a Dévaványa első tagja is. Zsadány már magyar személynévről kapta nevét, bár szláv szó volt valamikor. A keresztény személynevek formált alakjai találhatók Endrőd és Békéssámson nevében. Birtoklást fejez ki a XIII. sz. elejétől használatos -falva, -földe, -háza, -laka, -szállása, -telke, -ülése utótagú személynévvel való összetétel. Megyénkben több ilyen található. Ezek közül megemlíti a könyv Mezőkovácsháza és Orosháza nevét. Különösen sok község kapta a XIII—XIV. században temploma védőszentjének nevét. Ilyenek: Kunágota, Békésszentandrás, Sarkadkeresztúr. (1808-as adat szerint 52 Keresztúr nevű község volt az országban, ugyanis Krisztus régi magyar elnevezése ez!) Ismeretlen eredetű névként tartja számon Kálmán Béla Csorvás, Doboz, Gyoma, Monor (ha ez nem is az Orosházától északkeletre fekvő határrész, hanem a kétségtelen azonos névadási indítékú Pest megyei község) és Okány nevét. Természetesen nem tartalmazza, nem is tartalmazhatja a könyv Békés megye minden községének nevét, de példái alapján azok is meghatározhatják lakóhelyük nevének eredetét, akiké nem szerepel ott. (Pusztaföldvár, Kardoskút, Nagybánhegyes, Magyarbánhegyes, Végegyháza, Dombegyház stb.). Igen fontos, és a városi, községi tanácsok számára tanulságos az utcanevekről szóló fejezet. Jogosan helyteleníti a régi, ösztönösen elnevezett utcák nevének megváltoztatását, melyek legtöbbször nemes hagyományokat őriztek, és igen hangulatosak is lehettek. Aránytalanul soknak találja a személyekről elnevezett utcák számát. Elrettentő példának bemutat néhány felesleges és kirívó utcanéwáltoztatás-sorozatot. Hasznos átnézni a dűlőnevek alakulását, tipizálását is, hiszen kisebb méretű helynévgyűjtés sem képzelhető el annak módszertani tanulságai nélkül. összefoglalásul a magyar névkutatás rövid történetével fejeződik be a könyv. Bőséges irodalomjegyzéke és a már említett részletes névmutató nélkülözhetetlen mind a laikus olvasó, mind a szakember számára. Azzal, hogy felhívja a figyelmet a magyar névkutatás hiányaira (földrajzi nevek és ragadványnevek gyűjtése, történeti vagy szinkronikus névdivatvizsgálat stb.) új fel»datok elvégzésére ösztönöz. Egy-egy átlagos műveltségű, érdeklődő ember is el tudja ezt végezni kisebb területen, és sok községi tanács anyagi ereje lehetővé tenné megjelentetésüket. Így legalább Békés megyében ritkulnának ezek a fehér foltok, s egy következő szintézis biztosabban támaszkodhatna az adatok nagy tömegére. DR. HAJDÜ MIHÁLY KRISTÖ GYULA: OLVASÓKÖNYV BÉKÉS MEGYE TÖRTÉNETÉHEZ I. A megyei tanácsban új gazdára talált Gyulai Állami Levéltár az 1968. évet jelentős kiadvánnyal köszöntötte — Kristó Gyula munkája Szabó Ferenc szerkesztésében, Gácser József előszavával a „Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból" sorozat több kötetre tervezett első darabjaként hagyta el a nyomdát. Az Olvasókönyv első kötete a honfoglalástól 1715-ig közöl szemelvényeket, s ezen belül hat fejezetre bontódik. (A nemzetségtől a vármegyéig — A királyi vármegye — A nemesi vármegye — A török veszedelem torkában — Török idők — A megye újraalakulása.) Ha pusztán a számszerű statisztikai adatok jelentőségével támasztanánk alá mondanivalónkat, akkor is értékelnünk kell azt az összesen és kereken 100 szemelvényt, amely így együtt átfogó képet igyekszik nyújtani a megye jórészt középkori történetéről. Elismerésünket még inkább fokozza, hogy a kötet összeállítása ésszerű és indokolt szelekciót kívánt a szerzőtől, anélkül azonban, hogy az egységes koncepció váza megsérüljön. Kristó Gyula dialektikusan és többé-kevésbé arányosan oldotta meg ezt a nehéz 262