Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - Dr. Becsei József: A békési tanyarendszer

minden tényező adva volt, amelyek a tanyarendszer kifejlődését elősegítették, s a század végén ez be is következett. A Josephinische Aufnahme lapjainak tanúsága szerint Györffy azt írja: „A Szarvas—Kondoros—Békési úttól északra 19 „Zalaschen", délre „Felder und Siallaschen oder Vieh Stalle" néven 211 szántóföldi szállás sorban a dűlőutak mentén."

1 Egy 1789-ből származó összeírás szerint a Vadalmás nevű részben volt ház, istálló és két ól.

4 Amíg a község nyugati oldalán elsősorban szántóföldi műveléssel kapcsolatosan jöttek létre tanyák, addig a keleti oldalon ebben a kertgazdálkodás is szerepet kapott. Az előbbi összeírásból az is kiderült, hogy a ház mellett volt termő szőlő 6188 tőke, termő gyümölcsfa 110, csemete 80. Ez a sajátosság a települési rendben ma is érződik. Ámíg a nyugati oldalon elsősorban „szórt" tanyákat találunk, addig a keletin (Diter, Rosszerdő) a tanyautcás települési rend az uralkodó. Amint a szántóföldi növénytermesztés terjedt, úgy szaporodtak a pusztai építmények is. Ezt azonban akadályozta a háromnyomásos művelési rendszer, de 1845-ben létrejött a legelőelkülönítési szerződés és 1857-ben elkezdődött a tagosítás, így a tanyaépítés elől minden akadály elhárult. Létrejöttek azok a gazdasági alapok, amelyek életüket indokolttá tették, ennek eredményeként a tanyák száma és arculata is ugrásszerűen megváltozott. A lakosság nagy százaléka költözik ekkor ki a külterületre. Ez a folyamat a század első évtizedeiben tovább folytatódott, s a felszabadulást követő földosztással újabb lökést kapott, melynek eredményeként 1949-ben már az összes lakosság 39,3%-a élt külterületen. Így lett a tanyarendszer teljes, hogy a megváltozott gazdasági körülmények eredményeként egy ellentétes fejlődési folyamat lépjen életbe. Ezt a fejlődést szemlélteti az, hogy 1958-ban 4367 fő lakott külterületen 1245 tanyában. de 1960-ban már csak 4022 fő élt itt. Vagyis két év alatt a fogyás meghaladta a 300 főt. Ez a fejlődés kissé meglassulva ugyan, de napjainkban is tovább tart. Erdei Ferenc vizsgálatai alapján a tanyáknak az alábbi típusait különbözteti meg: Mivel — mint már említettem — a tanyák mai helyzetének vizsgálatához elégséges statisztikai adatokkal nem rendelkezünk, ezért ilyen irányú felmérést Békésen mi készítettünk. Az adatfelvételt 454 tanyáról készítettük el. A feldolgozásban azonban ezek egy részét nem lehetett különböző okok miatt hasznosítani, de a kapott adatok így is elégségesek ahhoz, hogy bizonyos következtetéseket megtegyünk. A vizsgálat szempontjából bennünket csak a lakott tanya érdekel. A vizsgálat időszakában két szakaszt kell megkülönböztetnünk. Az egyik a tanya virágkorát öleli át, vagyis a nagyüzemi mezőgazdálkodás tömegessé válása idejéig terjedő szakaszt, a másik ettől kezdődően, s ez ma is tart. A békési tanya mai funkciója és fejlődése 1. még nem tanyák, 2. tanyázó helyek, 3. lakott tanya: b) állandóan lakott: kisgazda-tanya, nagygazda-tanya, c) állandó letelepedésű szórvány, 4. major.

5 a) ideiglenesen lakott, 151