Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - Dr. Becsei József: A békési tanyarendszer

Mi jellemezte a lakott tanyákat? Az ideiglenesen lakott tanyában az épület egy nagyobb ólból, illetve istállóból állt, s mellette volt egy kisebb lakóhelyiség, de ebben csak a nyári munkák idején tartózkodtak. Az 1921. évi békési kataszteri telekkönyv adatai alapján számuk 502, az össztanyaszám 33,3%-a. (Az adatok minden esetben a mai Békés területére vonatkoznak.) Területi megoszlásukra jellemző, hogy a VI. kerületben a tanyák 30,6%-át, a VII-ben 26%-át, a VIII-ban 45%-át, a IX-ben 25,3%-át és a X-ben 38,5%-át tették ki. A békési tanyák többségét az állandóan lakott tanyák különböző típusai foglalták el. Ezen belül a kisgazda-tanya 30,9%-kal részesült. Itt a tanyalakók jellegzetes nemzedéki váltása ment végbe. Ezek alkották a VI. kerületben a tanyák 1,5%-át, a VII-ben 9%-át, a VIII-ban 10%-át. A község keleti oldalán tehát nagyon alacsony az arányuk. A nyugati oldalon viszont nagy. A IX. kerületben 38%-kal, a X-ben pedig 29,1%-kal részesedtek az összes tanyákból. Az állandóan lakott tanya következő típusa a nagygazda- vagy cselédestanya volt. Ezek a mezőgazdasági munkásoknak és családjaiknak szolgáltak állandó lakásul, míg a birtokos a községben lakott és csak időszakonként tartózkodott a tanyán. Erre a típusra jutott a tanyák 7—10%-a. A tanya legfejlettebb formája az állandó letelepedésű szórvány. Ide tartoznak azoknak a kisbirtokkal rendelkező tanyalakóknak a telepei, akik vagyoni helyzetüknél fogva városi házukat kénytelenek voltak feladni, s a gazdálkodás szükségleteinek megfelelően állandó jelleggel a földjükre telepedtek. Részesedésük a békési tanyákból 24,9% volt. Az egyes kerületekben a következőképpen oszlottak meg: a VI. kerületben 67,9%, VII-ben 65%, a VIII-ban 45%, a IX-ben 27,3% és a X-ben 24,9%. Feltűnő a község keleti oldalán a magas részesedési arányuk. Ezt állapítja meg Erdei Ferenc is: „Körösön túli határrészen már nagy többségben vannak az olyan tanyák, amelyekbe a városból kiszakadva települtek meg a tanyaiak ... Másfajta tanyák alig is vannak ezen az oldalon, mert a többi részt majorok foglalják el."

5 A fenti tanyatípusok funkciójáról azt mondhatjuk, hogy azok az egyéni tulajdonon alapuló családi rendszerű gazdálkodás gazdasági központjai voltak, melyek ezen túl ideiglenesen vagy állandó lakótelepül is szolgáltak, s ez meghatározta a zárt településsel való kapcsolatuk terjedelmét. Természetesen e funkcióknak megfelelő berendezések és építmények is tartoztak e tanyákhoz. Ma már országos tendencia a külterületi népesség, s a tanyák számának a csökkenése. Ezt mutatja néhány alföldi megye 1930. évi és 1960. évi adata is. A külterületi népesség aránya 6 7 1930 1960 Csongrád megye 47,9% Békés megye 29,4% J-Nagykun-Szolnok m. 23,8% Csanád megye 27,9% Szabolcs megye 24,7% Somogy megye 35,9% Bács-Bodrog megye 27,6% Csongrád megye 34,9% Békés megye 35,9% Szolnok megye 19,7% Bács-Kiskun megye 13,1% Szabolcs megye 21,7% Somogy megye 14,5% 152