Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 2. szám - Dr. Becsei József: A békési tanyarendszer
A BÉKÉSI TANYARENDSZER (Településföldrajzi jellemzés) A magyar településhálózat egyik legérdekesebb jelensége az Alföld tanyarendszere. Léte sok probléma szülője, különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában. A tanyákkal kapcsolatos problémák már a század elején is jelentkeztek, az ún. „tanyakérdésben", de akkor a megoldás módjának keresésekor nem tudták felfedezni léte gazdasági és társadalmi alapjait, s így a javasolt megoldások is csak részleteredményeket hozhattak. Az utóbbi időben sokféle szempontból és több tudomány foglalkozik jelentőségükkel, de a statisztikai adatfelvételek hiányosságai a reális kép megrajzolását nehézzé teszik. A feldolgozásokkor jórészt reprezentatív adatfelvételekre kell támaszkodnunk, mint ahogy ezt Békés esetében is teszem. A tanya elnevezés az Alföldön általánosan használt szó, olyan épületcsoport megnevezése, mely lakótelepet és gazdasági épületeket foglal magába. Györffy István szerint „ ... tanya vagy régebbi nevén szállás alatt a magyar Alföld szétszórt, magányos telepeit értjük, melyek ma a mezőgazdasági munkák, s általában a gazdálkodás középpontjai, régebben pedig a lábasjószág teleltető helyei voltak." 1 A fejlődés folyamán azonban változott a szó jelentése, de változott a szó alakja is. A tanya Györffy szerint a halászattal kapcsolatos mesterszó, melyet átvettek az állattenyésztők, majd a földművesek szállásainak jelölésére. A szállás szó a magyar nyelvben is a XVIII. sz. közepéig általánosan használt elnevezés, a török-tatár népeknél „szalis" alakban még ma is megvan, s háló-, pihenőhelyet jelent, míg nálunk a helyét teljesen a tanya foglalta el. A tartalom további változásainak éppen napjainkban vagyunk a tanúi, mert a tanya mindinkább csak lakóhelyet fog jelenteni és nem foglalja magába a szántóföldet is, sőt a „gazdálkodás középpontja" jellegét is fokozatosan elveszti. A békési tanyarendszer kialakulása A tanyafejlődés problémájával foglalkozó kutatók többsége a tanya fejlődési folytonosságáról beszél. A fejlődés egyik útja Györffy István szerint: „A tanya, vagy szállás tehát mint az állattartás, főleg pedig az állatteleltetés központja, ősi hagyományként megvolt már nemcsak a török — vagy távolabb a mongol pusztítás —, hanem még a honfoglalás előtt is, mint nomád téli szállás. A napjainkban meglevő mezőgazdasági tanyát tehát ősi életformánkból men149
