Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - SZEMLE

BATTONYA, 1391 TANULMÁNYOK AZ AGRÁRSZOCIALISTA ZENDÜLÉS 75. ÉVFORDULÓJÁNAK EMLÉKÉRE Az utóbbi időben örvendetesen fellendült a helytörténeti kutatás és annak publikálása. Ennek igen nagy jelentősége van: segíti népünk szocialista hazafiságának kibontakozását és megerősítését. Ezért kell komoly mércét alkalmazni akkor, ha egyegy ilyen jellegű kiadvánnyal találkozunk. Fontos szerepe van az ifjúság nevelésében is. A múlt helyes bemutatása hozzásegít a jelen harcainak jobb megértéséhez. Elöljáróban is meg kell mondani, hogy ez a kis kötet, amely a battonyai lázadás 75. évfordulójára jelent meg, ebből a szempontból betölti hivatását. A megjelent kötet a battonyai lázadás marxista igényű teljes feldolgozása. A kötet összességében veti fel a legfontosabb kérdéseket, a battonyai eseményekkel kapcsolatban. Szabó Ferenc a gazdasági-társadalmi háttér megrajzolását végezte el, igen körültekintő, alapos elemző munkával. Legnagyobb érdeme az, hogy a lázadás gyökerét keresve, a helyi sajátosságokból indul ki, és ezt helyezi el az országos történelmi helyzetbe. A valóságnak megfelelően Arad szerepét emeli ki, mint olyan gócot, amely ennek a vidéknek mozgalmainál nagy szerepet játszott. Az ottani munkásmozgalom és a vidéki szegényparaszti mozgalmak kapcsolatáról már eddig is sok adatot tárt fel történetírásunk. Ez a tanulmány meggyőző erővel járul hozzá ehhez a kép kiszélesítéséhez. A munkás — paraszt szövetség gondolatát a gyakorlatban is meg akarták valósítani. A leglényegesebb itt az, hogy az ipari munkásság harci fegyvereivel megismertették a parasztságot, és így azok az ellenállás magasabb fokára tudtak eljutni. Ilyenformán a battonyai szegényparasztság megmozdulásában csak osztályhelyzetét tekintve beszélhetünk parasztságról, mert öntudatát és harci módszereit tekintve már minőségileg többet jelentettek. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a statisztikai adatok szerint Battonya egész lakosságának 55%-át tette ki a szegényparasztság. Ez önmagában is meghatározó tényező. Ehhez kell hozzáadni a fentebb jelzett politikai öntudatot, a szervezkedés magasabb fokát és könnyen következtethetünk, hogy Battonyán belül az alapvető erő az a szegényparasztság volt, amit már megérintett a szocializmus eszméje. Ezt a képet jól kiegészíti Szabó Ferc-nc új adatokon alapuló megállapítása, hogy a szegényparasztság gazdasági — politikai jellegű megmozdulása már az 1880-as évek közepétől elkezdődött. Kár, hogy bizonyítási eljárása során eléggé elszakítja egymástól a gazdasági cs politikai élet területét, holott azok a társadalmi valóságban egységben jelentkeznek. Oltvai Ferenc, aki már régebben is foglalkozott a battonyai események történetevei, most új adatok felhasználásával bővítette és tette pontosabbá azt a képet, amit eddig az események menetéről tudtunk. Megállapításaiból a legfontosabb az, hogy tényeivel megerősíti azt, hogy a munkásmozgalom pártjának és eszméinek milyen döntő befolyása volt az események menetére. Igen érdekes az az eljárási mód, amit a szerző alkalmaz annak bizonyítására, hogy az uralkodó osztály milyen komolyan vette ezeket a népi megmozdulásokat, felismerve azok politikai jelentőségét. Nyomon követi ugyanis azt, hogy milyen preventív előkészületekkel igyekeztek gátat vetni a megmozdulásnak. A mozgósított katonai és csendőri erők száma bizonyítja a helyzet komolyságát. Oltvai tanulmányát végigolvasva, az az érzésünk, hogy most tanulmányozhattuk a történelmileg legalaposabb leírást a battonyai eseményekről. Ezzel a kialakuló plebejusi megmozdulások egyik fontos állomása vált ismertté. Ez egyben nemcsak a tanulmány, hanem a kötet egyik fő érdeme is. Höhn József a megmozdulás történelmi jelentőségével foglalkozik. Mindenekelőtt az ipari munkásság találkozását emeli ki az agrárproletáriátussal, mint olyan tényt, ami előremutató jellegű volt. Az aradi munkásság szervezeti és eszmei ereje a szóbeli agitáción túlmenőleg a Közjólét című lap terjesztésében is megnyilvánult. Ez az üldözött lap éppen a „helyi és környékbeli szocialisztikus pártmozgalmaknak" kívánt nagyobb helyet biztosítani. A másik fontos tény annak bemutatása, hogy a battonyai megmozdulásnál a nemzetiségek politikai öntudata is lemérhető. Az ő bekapcsolódásuk a mozgalomba mutatja annak szociális kiindulópontját. A nemzetköziségnek ez a szép megnyilvánulása még inkább emeli az 134