Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Enyedi G. Sándor: Idegenforgalom és várospolitika

togatási szám azért is figyelemre méltó, mert különösebben nagy erőfeszítések még nem állnak ez eredmény mögött. Anyagilag sem lebecsülendő az idegenforgalom hatása. E körülmény felismerésének a következménye, hogy nálunk is népgazdasági ággá lépett elő. Az anyagi feltételek fokozatos, tervszerű biztosítására megfelelő szervek — hivatalok, intézmények — alakultak. A befektetések, ráfordítások viszonylag gyorsan megtérülnek. Politikai hatása sem lebecsülendő a növekvő idegenforgalomnak. Ma is érvényesek Kádár elvtársnak a VIII. pártkongresszuson elhangzott szavai: „A Magyar Népköztársaság belső viszonyai olyanok, hogy büszkén megmutathatjuk mindenkinek: nincs titkolni valónk. Népünk alkotó munkája nagy és szép eredményeket szült. Honfitársaink sok országba utaznak és szívesen látunk mi is minden érdeklődőt hazánkban ..." Magyarországnak is egyre ütemesebben kell e nagy anyagi és politika|i Lehetőségeket magában rejtő idegenforgalmi áramlatot felhasználni; más szóval: még jobban felkészülni a fogadásra az anyagi, a kulturális, a politikai feltételek javításával, fejlesztésével. A sokoldalú felkészülés — mert ilyen kell, csak ilyen hozza meg a kívánt eredményt — nemcsak az országos vezetés feladata. Fel kell tárni a meglevő, de eddig figyelembe nem vett vagy kellően fel nem használt lehetőségeket. Ez nem lehet csak néhány ember feladata még tájegységenként sem, legyenek azok bármilyen lelkesek is. Társadalmi összefogásra van szükség. Magyarországon is közüggyé kell tenni az idegenforgalmat. Csak ez biztosíthatja, hogy az országnak olyan helyein is élénküljön, illetve megteremtődjön a türízmus, ahol e problémával való foglalkozás eddig csupán periférikus helyet foglalt el a területfejlesztés sokirányú munkájában. Békés megye e területek közé tartozik, bár az idegenforgalom objektív feltételei potenciálisan adottak, viszont a szubjektív tényezők megteremtésre, erősítésre szorulnak. Indokolt az idegenforgalmi célokat szolgáló fejlesztés a jelenleg még kevésbé ismert helyeken is két oknál fogva. Először is, mert a növekvő külföldi idegenforgalom, amely ma már Magyarországot nemcsak és egyre inkább nem a puszta- és betyárromantika hazájaként ismeri, hanem mind többen és többen a gyógyvizek országaként tartják nyilván. Üjabb és újabb külföldi csoportok fedezik fel hazánk szépségeit, pihenést, gyógyulást nyújtó tájait és figyelemre méltó vendégszeretetét. Mindennek következménye, hogy idegenforgalmilag exponált helyeink lassan zsúfolttá válnak, mert ezek egyben a belföldi idegenforgalomnak is központi helyei (pl. a Balaton, Budapest, a Duna-kanyar stb.). Másodszor pedig azért, mert a jelenlegi idegenforgalmi központok az egyre növekvő belföldi idegenforgalmat nem lesznek képesek sokáig felvenni, tehát új lehetőségekre van szükség. Olyanokra, amelyek képesek a belföldiek számára megközelítően azt nyújtani — ha más formában is — amit a jelenleg megszokott és kedvelt helyek biztosítanak. Ugyanakkor az exponált helyekről is hasznos lenne a belföldiek egy részét mielőbb elszívni más vidékekre, hogy enyhítsük e helyek zsúfoltságát, hogy a külföldi turisták jobb és szélesebb körű elhelyezését jobban biztosíthassuk. I. Elengedhetetlen röviden szólni az idegenforgalomról és hatásairól általában, majd pedig arról a szerepről és módról, amelyet s ahogyan a várospolitikában betölthet, sőt véleményem szerint kötelezően be is kell töltsön. 84