Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Enyedi G. Sándor: Idegenforgalom és várospolitika

Az idegenforgalmon nem ugyanazt érti mindenki. Vannak, akik ennek körét leszűkítik a pihenést, szórakozást, gyógyulást hosszabb-rövidebb ideig lakóhelyükön kívül keresőkre. (Természetesen a klimatikus, vagy egyéb természetes, illetve sepeciális gyógytényezőkkel összefüggő kórházi, szanatóriumi gyógykezelést kell értenünk e vonatkozásban). De ugyancsak az idegenforgalomban résztvevőknek kell tekinteni azokat is, akik üzleti tárgyalásaik, sportversenyek, edzőtáborozások, tanulmányutak, ismeretszerzés, kulturális rendezvények, találkozók, művészi és egyéb fellépések stb. céljából távoznak el lakóhelyükről időlegesen. Tehát viszonylag széleskörű az idegenforgalomba tartozó, lakóhelyen kívüli mozgás. E kört gazdagítják továbbá az átutazók egyre növekvő számban, akik egy országban, illetve városban egy-két napot, vagy csak néhány órát töltenek. — Ugyanakkor hiba lenne minden, az állandó lakóhelyről való eltávozást idegenforgalomnak tekinteni. Magyarországon is jelentős a bejáró, ingázó dolgozók száma. Az elmondottakat talán így lehetne összegezni: az idegenforgalom az embereknek az állandó lakóhelyükön kívüli önkéntes, békés célú, ideiglenes tartózkodása. Az idegenforgalmi jellegű utazás célja sokféle lehet (pihenés, szórakozás, gyógyulás, ismeretszerzés, kulturális, üzleti, sport stb.), amelyek csaknem minden esetben kapcsolódnak is egymáshoz, kiegészítik egymást. A fő jelleg azonban meghatározza az idegenforgalmi szempontból figyelembe vehető, speciális sajátosságokkal rendelkező, vagy azt kifejleszthető helyek fejlesztési irányát. Az idegenforgalmi mozgás irányulása, helye alapján szoktunk beszélni 1-flföldi (tehát az ország határai között lebonyolódó) és külföldi (a haza határait átlépő) idegenforgalomról. Mindkettő kétirányú mozgást tartalmaz: 1< 'utazó vagy passzív, illetve beutazó vagy aktív idegenforgalmat. A belföldi idegenforgalom jelenti mindenütt a legnagyobb tömegmozgást. Ennek ellenére nagyon sokan lebecsülik, sőt egyesek nem is tekintik igazi idegenforgalomnak. Alapvetően téves az a szemlélet, amely az idegenforgalmat csak a külföldi látogatókra szűkíti le. A belföldi idegenforgalom jelentősége igen sokoldalú: — Szélesíti az. emberek látókörét. Minden turista kicsit ablak a vendéglátók számára, akiken keresztül egy távolabbi közösség életébe, gazdasági, kulturális körülményeibe tekinthetnek be. Ugyanakkor a vendég a szerzett, felfogott tapasztalatok, impressziók importőre is: hazaszállítja, amit magába fogadott. Az esetek jelentős százalékában ezt nem passzívan teszi: a látottakat összehasonlítja az itthonival és akaratlanul is rangsorolja s ezt teszik közvetlen barátai, ismerősei is, akikkel megosztja élmény-emlékeit. Ez figyelemre méltó körülmény, amely segít a provinciális szemléletmód elleni küzdelemben. Hiszen minden bezárkózó, távolabbi vidékeket nem ismerő közösség saját eredményeit egy idő után a legnagyobbaknak, a legjobbaknak tekinti. Akaratlanul is megreked a fejlődésben ennek következtében. Viszont sokat és sokak által látni: saját és mások eredményei között a helyes értékrend kialakítását eredményezi. így nem esik egy közösség saját értékeinek túlbecsülésébe, de lendületet lefogó túlzott szerénységbe sem. — Ösztönöz a szülőföld, a lakóhely fejlesztésére. A látott jó és hasznos dolgok otthoni megvalósítására mindenkiben vágy él, azért is, hogy annak birtoklásáért, használatáért ne kelljen messze utat megtennie. Kialakul a tö85