Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Enyedi G. Sándor: Idegenforgalom és várospolitika

Az idegenforgalmon nem ugyanazt érti mindenki. Vannak, akik ennek körét leszűkítik a pihenést, szórakozást, gyógyulást hosszabb-rövidebb ideig lakóhelyükön kívül keresőkre. (Természetesen a klimatikus, vagy egyéb ter­mészetes, illetve sepeciális gyógytényezőkkel összefüggő kórházi, szanatóriumi gyógykezelést kell értenünk e vonatkozásban). De ugyancsak az idegenforga­lomban résztvevőknek kell tekinteni azokat is, akik üzleti tárgyalásaik, sport­versenyek, edzőtáborozások, tanulmányutak, ismeretszerzés, kulturális rendezvények, találkozók, művészi és egyéb fellépések stb. céljából távoznak el lakóhelyükről időlegesen. Tehát viszonylag széleskörű az idegenforgalomba tartozó, lakóhelyen kívüli mozgás. E kört gazdagítják továbbá az átutazók egyre növekvő számban, akik egy országban, illetve városban egy-két napot, vagy csak néhány órát töltenek. — Ugyanakkor hiba lenne minden, az állandó lakóhelyről való eltávozást idegenforgalomnak tekinteni. Magyarországon is jelentős a bejáró, ingázó dolgozók száma. Az elmondottakat talán így lehetne összegezni: az idegenforgalom az em­bereknek az állandó lakóhelyükön kívüli önkéntes, békés célú, ideiglenes tar­tózkodása. Az idegenforgalmi jellegű utazás célja sokféle lehet (pihenés, szórakozás, gyógyulás, ismeretszerzés, kulturális, üzleti, sport stb.), amelyek csaknem minden esetben kapcsolódnak is egymáshoz, kiegészítik egymást. A fő jelleg azonban meghatározza az idegenforgalmi szempontból figyelembe vehető, speciális sajátosságokkal rendelkező, vagy azt kifejleszthető helyek fejlesztési irányát. Az idegenforgalmi mozgás irányulása, helye alapján szoktunk beszélni 1-flföldi (tehát az ország határai között lebonyolódó) és külföldi (a haza ha­tárait átlépő) idegenforgalomról. Mindkettő kétirányú mozgást tartalmaz: 1< 'utazó vagy passzív, illetve beutazó vagy aktív idegenforgalmat. A belföldi idegenforgalom jelenti mindenütt a legnagyobb tömegmozgást. Ennek ellenére nagyon sokan lebecsülik, sőt egyesek nem is tekintik igazi idegenforgalomnak. Alapvetően téves az a szemlélet, amely az idegenforgal­mat csak a külföldi látogatókra szűkíti le. A belföldi idegenforgalom jelentő­sége igen sokoldalú: — Szélesíti az. emberek látókörét. Minden turista kicsit ablak a vendég­látók számára, akiken keresztül egy távolabbi közösség életébe, gazdasági, kulturális körülményeibe tekinthetnek be. Ugyanakkor a vendég a szerzett, felfogott tapasztalatok, impressziók importőre is: hazaszállítja, amit magába fogadott. Az esetek jelentős százalékában ezt nem passzívan teszi: a látottakat összehasonlítja az itthonival és akaratlanul is rangsorolja s ezt teszik közvet­len barátai, ismerősei is, akikkel megosztja élmény-emlékeit. Ez figyelemre méltó körülmény, amely segít a provinciális szemléletmód elleni küzdelem­ben. Hiszen minden bezárkózó, távolabbi vidékeket nem ismerő közösség sa­ját eredményeit egy idő után a legnagyobbaknak, a legjobbaknak tekinti. Aka­ratlanul is megreked a fejlődésben ennek következtében. Viszont sokat és sokak által látni: saját és mások eredményei között a helyes értékrend kiala­kítását eredményezi. így nem esik egy közösség saját értékeinek túlbecsü­lésébe, de lendületet lefogó túlzott szerénységbe sem. — Ösztönöz a szülőföld, a lakóhely fejlesztésére. A látott jó és hasznos dolgok otthoni megvalósítására mindenkiben vágy él, azért is, hogy annak birtoklásáért, használatáért ne kelljen messze utat megtennie. Kialakul a tö­85

Next

/
Oldalképek
Tartalom