Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Horváth József: A középiskolai idoralomtanítás reformjának első esztendeje egy Békés megyei felmérés tükrében

A filmismeretek tanítása is új feladat a magyartanításban. Ebből kimaradt a felmérésre került 3 osztály, mint ahogy egyelőre kimaradt a megye legtöbb középiskolája is. Pedig ma már a fiatalok sokkal több filmet megnéznek, mint ahány regényt elolvasnak. így csak kiegészítőlég szólhatok Miskolczi László úttörő munkája és szíves közlése alapján arról, hogy a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 3 másik I. osztályában már az elmúlt évben is voltak kísérleti szinten filmórák. Ezen osztályok tanulói megtekintették és megbeszélték a Film a filmről, Variáció egy témára c. kisfilmeket és Elektra. Ballada a katonáról, továbbá A tizedes meg a többiek c. játékfilmeket. Megismerték a film formanyelvének legfontosabb elemeit: a képsíkokat, a megvilágítást, a kameramozgást, a montázstechnikát és elméleti ismereteiket ügyesen alkalmazták a gyakorlatban is. A munkafüzet jellegű filmtankönyvük gyakorlatai, feladatai megbeszélésekor a szaktanár válogathatott a jobbnál jobb ötletek és megoldások között. Felismerték és értékelték a látott filmek egyes képsorait, a vágás asszociatív-érzelemfelkeltő erejét. A felmérés általánosítható tapasztalatai a következőkben összegezhetők: 1. A reform szellemében nevelkedő középiskolás fiatalok színvonalas és gazdagon illusztrált tankönyvből tanulhatnak. Ahol az irodalmi szövegek és feladatok feldolgozását ki tudják egészíteni az audio-vizuális nevelés és szemléltetés eszközeivel, ott a tanulók erdeklődése és az esztétikai nevelés hatásfoka megsokszorozódik. 2. Az iskolai és az iskolán kívüli könyvtárak még nincsenek ellátva megfelelő és elegendő klasszikus és ifjúsági irodalommal, a kortárs irodalom legjobb alkotásaival, ezért szorosabb kapcsolatot kellene teremteni az iskolák és könyvtárak között, a szülők pedig nagyobb számban vásárolhatnának gyermekeik egyéni könyvtára részére a pedagógusok által ajánlott műveket, a Diákkönyvtár olcsó köteteit. 3. A kortárs irodalom elsősorban irodalmi folyóiratokban, antológiákban található meg, ezért egyes köteteket, példányokat megrendelhet egy egész osztály, és középiskolai tanuló számára értékes és hasznos jutalomnak számít egy-egy mai irodalmi folyóirat előfizetése szülő részéről. 4. A komplex esztétikai nevelés igényei és lehetőségei napjainkban rendkívüli mértékben kiszélesedtek. A rádió és a tv irodalmi, képzőművészeti, zenei műsorai mellett az író-olvasó találkozók, különösen pedig a játékfilmek hódítanak ifjúságunk körében. Szükséges azonban, hogy a társművészetekkel való koncentrálás lehetőségeit, az audio-vizuális szemléltetés rendelkezésre álló eszközeit tervszerűbben használjuk fel. A szülők ne ítéljék el gyermekeik kibontakozó esztétikai igényességét, de lépjenek fel minden káros túlzás ellen, ami a fiatalok tanulását, erkölcsi fejlődését és egészségét veszélyeztetné. (Pl. mértéktelen tv-nézés.) 5. A reform korszerű ismeretekkel rendelkező, sokoldalúan művelt és önállóan gondolkodó, öntevékeny ifjúság nevelését írja elő. E célok megvalósítása elsősorban a szaktanároktól függ, akik egyúttal nevelők is, de nagyon sok múlik a szülők megértő és segítő magatartásán és különféle kulturális intézményeink összehangolt munkáján. Ezért kell üdvözölni és felhasználni a nyilvános könyvtárak, művelődési házak, TIT-szervezetek, mozik és színházak, a Magyar Rádió és Televízió minden olyan kezdeményezését, amely figyelembe veszi programterveiben az iskolareform célkitűzéseit és serdülő ifjúságunk nemes szenvedélyeit, fokozódó kulturális igényeit. HORVÁTH JÓZSEF 136