Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Hajdú Mihály: Névadási szokások Csanádapácán száz évvel ezelőtt

Elsősorban a mesteremberek között fordult elő, hogy az első gyermeket a szülőkről nevezték el. (Az apa nevéhez akkor is ragaszkodtak, ha már egy hasonló nevű gyermek meghalt a családban.) (Pl.: Zsiga János takácsmester és Csipak Anna gyermekei: 1842: Anna, 1844: János + 1845, 1846: János stb; Babusik Antal takácsmester és Pernyés Rozália gyermekei: 1846: Antal + 1848,1848: Antal, 1849: István, 1850: Rozália stb.) Az általános szokás az volt, hogy a meghalt gyermek nevét adták a következő, hasonló nemű újszülöttnek. Ha azonban ő is meghalt, harmadik gyermek már nem kapta ugyanazt a nevet. Az ikreknek adott páros nevek közül az Adám — Éva a leggyakoribb, négy vegyes ikerpár kapta. Két fiú Péter és Pál lett. A páros névadás szokása azonban nem általános. József — Apollónia, József — Rozália stb. ikernevekkel is találkozunk. Az ikrek 45,45%-a kapott a Bibliából ismert páros nevet. A tíz törvénytelen gyermek közül kilenc a keresztszülők egyikének nevét kapta: kétségtelenül a jóindulat megnyerése, pártfogó szerzése érdekében. 32 esetben fordul elő olyan név, amely Csanádapácán szokatlan, mondhatni, ismeretlennek számít. Ez a teljes névanyag 2,8%a- Megoszlásuk a következő : 1. Szüleitől örökölte a nevét 5 újszülött. 2. Születési napjára eső névnap után kapta nevét 6 gyermek. (Ezek közül még abban az esztendőben meghalt öt. Tehát többnyire gyenge fizikumú, cletképtelen gyerekek voltak. így ajánlották őket egy-egy védőszent oltalmazása alá.) 3. Ismeretlen a ritka név adásának indítéka 21 esetben. (Ezek közül 11 földműves Fzülők gyermeke, s a 2136 parasztgyereknek ez 0, 51%-a, míg a 10 rem födműves (iparos, jegvző. bérlő stb.) a 82 nem földműves gyermeknek 12.19%-a!) Itt térünk ki az egyes társadalmi osztályok névadási szokásaira. Iparos •"•zülők gyermeke: 53. A községben szokatlan nevet kapott közülük négy, 9,43%-uk (Ferdinánd, Lidia, Tódor, Zsigmond). Honorácior (jegyző, kántor, művész /!?') gyermeke 5, szokatlan nevű kettő. (Franciska, Magdolna) 40%-uk! Nagybérlő gyermeke 7, szokatlan nevű kettő. (Ügy gondoljuk, ennek a két gyermeknek a neve egyben példa az itt egyébként nem tapasztalható tréfás névadásra. Mindketten 1850-ben születtek, szüleik kölcsönösen keresztszülők. A fiú Kajetán Ignác (apja is Ignác), a leány Klementin Katalin. Tehát lehetőséget kaptak arra, hogy később második nevüket használják.) A 17 cigánygyerek közül egy van szokatlan nevű (Zsófia). Ez a cigánygyerekek 5.88%-a. 7. Az apácaiak eleinte nem adtak két keresztnevet gyermekeiknek. Ezt a szokást a honorácinrok. bérlők és mesteremberek terjesztették el. Két keresztnevet kapott a Az 1850-es évektől kezdték átvenni a szokást a földművesek, így a jegyző 1858-ban fiának és 1860-ban leányának már 3—3 keresztnevet adott. A második keresztnevek nem mondanak ellent az elsőkről elmondottaknak. nagybérlők gyermekeinek honoráciorok gyermekeinek mesteremberek gyermekeinek földművesek gyermekeinek cigányok gyermekeinek 91