Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Őz Ferenc: Tapasztalatok Békés megyében a családvédelmi munka helyzetéről

dunk, hogy ennek okait sokoldalúan vizsgálva feltárjuk, megfordítsuk az arányok alakulását." Vagyis a szülések száma növekedjék. Ezeket az alapvető elveket vettük figyelembe, amikor a Vöröskereszt megyei elnöksége 1966. december 7-én nagyon felelősségteljesen tárgyalt és szenvedélyesen vitatkozott annak érdekében, hogy egységes alapokra helyezzük Békés megyében e munkát és úgy döntött, hogy megyei szinten az érdekelt szervekkel egyetértésben egy bizottságot kell létrehozni, mely összefogja és egységes elvek alapján irányítja a családvédelmi munkát. Az MSZMP IX. Kongresszusa megállapította, hogy 1961. és 1965. között az ország lakossága 1,5%-kal nőtt. Vagyis minden 1000 lakosra évente 13 élveszületés jutott. Békés megyében a népesség alakulása még rosszabb. A népesség változását általában két tényező befolyásolja: 1. a természetes szaporodás, 2. a vándorlás. A megye népességére az utóbbi 17 év alatt az állandó csökkenés a jellemző: 1949. és 1961. között 10 600 fővel, 1961. és 1966. között 18 100 fővel csökkent. Az elvándorlás, amely a csökkenés közel 50%-át adja, mutatója annak, hogy Békés megyében az ipartelepítés lassú volt és nagyobb ipari munkalehetőségek megteremtése nehezebbé vált. Ez a családokra is rányomta a bélyegét. A súlyosabb hiba az, hogy a népesség csökkenését mind kisebb mértékben ellensúlyozta a természetes szaporodás. Az élveszületések arányszámának csökkenése, a halálozási arányszám stagnálása következtében a természetes szaporodás 1965-ben az 1960-as évnek egyharmadára esett vissza, ezzel a megye országosan az utolsó helyre került. Megyén belül is nagy eltolódások vannak. Legnagyobb mértékben a mezőkovácsházi és a szeghalmi járások népessége csökkent, öt év alatt tíz százalékkal. Ezzel szemben az elöregedés foka nőtt, pl.: öt év alatt a hatvan éven felüliek száma 7—8 ezerrel, kb. 77 ezerre emelkedett, ez a megye lakosságának 17%-át teszi ki. Ez a tény nagyon komolyan figyelmezteti a vezetést minden szinten, mert a megyében a családvédelem keretei között anya- és csecsemővédelemmel, gyermek- és ifjúságvédelemmel, valamint a család nélküli, idős állampolgárok gondozásával, szükség esetén ápolásával sokat foglalkozunk, azonban ez a foglalkozás szerteágazó labirintuson keresztül valósul megj A családvédelemmel kapcsolatos kérdések ennél átfogóbban és sokoldalúbban jelentkeznek. Csak néhány kérdést érintek. Békés megyében nagyon jelentős a tanyai lakossággal való rendszeres foglalkozás megszervezése, annál is inkább, mert a megye egynegyedéről van szó. Az igaz, hogy a megyebeli külterületek viszonyaiban a felszabadulás előttihez mérve, rendkívül komoly változások történtek. Ma már nem az uradalmi négyes konyhák vannak, a feudális kötöttségek felszámolódtak. A felszabadulástól fogva, de a mezőgazdaság szocialista átszervezésével különösen meggyorsult a tanyavilág lakosságának csökkenése, de még mindig van tanyai lakosság, jelentős helyet foglal el, ezt bizonyítják az adatok. A tanyán élők száma a legutolsó felmérés óta a megye összlakosságának 23,1%-a, vagyis az elmúlt hat év alatt 8%-kal csökkent. A megyei tanács vb gondos elemző munkát végzett a tanyai lakosság helyzetével kapcsolatban, éppen ezért nem részletezem helyzetüket, de meg lehet állapítani, hogy a szétszórtságuk — mert ez a jellemző — nagyban befolyásolja egészségügyi ellátottságukat és ez irányú felvilágosításukat. 74