Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Őz Ferenc: Tapasztalatok Békés megyében a családvédelmi munka helyzetéről

Az a terve a Vöröskereszt megyei elnökségének, hogy az egészségügyi felvilágosítást az érintett megyei szervekkel jobb, összehangolt munkával végezve fokozottabban kell a megyei tanács vb-határozatának érvényt szereznünk, illetve annak végrehajtásában egységes, összehangolt elvek alapján kell segítenünk. A megyei TIT-tel, Hazafias Népfronttal, a Megyei Tanács Művelődési Osztályával, a KÖJÁL-lal együttesen programot dolgozunk ki a tanyavilág politikai, világnézeti, kulturális nevelése érdekében, tanfolyamokat, filmvetítést, könyvkölcsönzést vezetünk be, és a tanyai napok szervezésével, tszklubok létrehozásával, illetve azok segítésével biztosítjuk az egészségügyi felvilágosítás hatékonyabbá tételét. A filmvetítéseket a megyei MOKÉP-pel koordináljuk, hogy a legaktuálisabb filmek kerüljenek vetítésre, erre a Vöröskereszt és a KÖJÁL felszereléseit biztosítjuk. A családvédelmi munka másik nagy területe az anya- és csecsemővédelem, amely egészségügyi politikánkban fontos helyet foglal el. A szocialista állam az egészségvédelemben elsőrendű feladatnak tekinti az anyák és csecsemők egészségének megóvását. Megyénkben is e munkát a rendelőintézetek mellett 167 védőnő látja el, közülük 156-an községekben. Ennek eredménye, hogy a megyében 44 ezer esetben adtak tanácsot a leendő anyáknak és vizsgálták meg őket 5 év alatt. Minden községben havonta egyszer van szakorvosi kiszállás tanácsadásra, ezenkívül a körzeti orvosok is hetenként egyszer tanácsot adnak. Ezt mutatja az a tény, amíg például 1960-ban öt. addig 1965-ben nyolc tanácsadás jutott egy-egy megjelent terhesre. Az orvosok száma 1960. és 1965. között csaknem 100-zal növekedett, vagyis jelenleg 489. Ennek ellenére Békés megye orvosellátottság tekintetében a legrosszabbul ellátott megyék közé tartozik. Az anyák 1965-ben 59 322 esetben vitték el csecsemőiket vizsgálatra. A szülő nők 98%-a 1965-ben már intézetben szülte meg a gyermekét. E széleskörű gondozási munka javulása, fokozódása ellenére a csecsemőhalandóság nem megfelelő módon csökkent. 1960-ban a 6643 szaporulat mellett 5089 elhalálozás volt a megyében. 1965-ben az 5790 szülés mellett 5243 haláleset volt az összlakosságban. Nagyfokú stagnálás tapasztalható, hiszen a közbeeső időszak számadatai is azonosak. Tehát a megyében a természetes szaporodás nem kielégítő. Ezt az alábbi statisztikai adatok is igazolják: 1965-ben a házasságkötések száma 3936 volt, az élveszületések száma 5790, a halálozások száma 5243, a természetea szaporulat tehát 547 volt. Emellett vannak a megyében olyan járások, ahol többen haltak meg, mint amennyien születtek, pl.: a szarvasi járásban az összes szülések száma 447, ezzel szemben meghaltak 452-en. Ezt az állapotot tükrözi az is, hogy míg pl. 1965-ben a megyében 5790 az élveszülések száma, addig ugyanebben az évben a művi vetélések száma 8973 volt. Érdemes elemzés céljából néhány további adatot felsorakoztatni a megyében előforduló abortuszokról. Az 1960. és 1965. közötti időszakban megyénkben összesen 35 047 művi vetélés történt. Ebből 600 fő azoknak a száma, akik betegségük miatt nem szülhettek, míg 34 447-en különböző más okok miatt nem akartak gyermeket. A legsúlyosabb baj a családalapítási szemléletben uralkodó felelőtlenség, nemtörődömség. A vetélő nőkből több mint 5000-en vannak olyanok, akiknek egy gyermekük sincs. 27 200 nő is csak egy-két gyermekkel rendelkezik. Jelentős az anyagi oldal is az okok között, ezt igazolja az a tény, hogy az összes vetélésből 18 754 fő nem rendelkezik önálló keresettel. 50% az, amely önálló keresettel rendelkezik. Tény, hogy az 75