Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 3. szám - Dr. Tábori György: A körösi faúsztatás történetéből
A KÖRÖSI FAŰSZTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL A folyóvíz mindig természetes közlekedőútja volt az embernek, mert hullámain vagy partjai mentén mindig megtalálta a kedvező módot a közlekedésre. Alföldünk három Köröse is mindig adott útvonal volt Erdély hegyei és az Alföld síksága között. Már a bronzkor embere is szívesen megtelepült partjai mentén, például Békésnél a Város-erdőben emelkedő Várdombon, de azt bizonyítják a mind gyakrabban előkerülő római pénzérmék is a Hármas-Körös mentéről. Anonymus szerint Árpád hadai is a Hármas- és a Sebes-Körös mentén vonulva hódították meg a bihari részeket, és még sorolhatnánk tovább az adatokat, ami nem célunk. De ugorjuk át a történelem századait és nézzük meg, hogy az utóbbi százévekben az itt lakó népek közlekedtek-e a Körösökön. Közlekedtek bizony, mert a „hajózásra" azok mindig alkalmasak voltak. így páldául az 1600-as évek második felében, a török ellenében, Sarkadról Békésig halóval ment a magyar katonaság; Haán Lajos, megyénk monográfusa írja önéletrajzában, Hogy 1823-ban a csabai „urak" hajón mentek Gyulára, a megyegyűlésre. 1 A múlt század elejéig pedig megszokott volt a csónakon való közlekedés a békésiek és a csabaiak között. Az adatok azt is igazolják, hogy a 18—19. században nemcsak személyeket szállítottak a Körösök hullámai, hajtottak vízimalmokat és árut is továbbítottak. Nagyarányú fa- és nádúsztatás folyt e vizeken, már a megelőző időkben is, 2 de különösen a 19. század közepétől kezdve, amikor Békés megyét is elérte a gyáripar megindulásának a szele. Megyénkben a kibontakozó kapitalizmus jegyében, a 19. század közepétől kezdődően gőzmalmok, szeszfőzdék és a racionálisabb földművelés következtében a nagybirtokokon, de gyorsan elterjedve a kisebb magánbirtokokon is megjelentek a gőzcséplőgépek. Mindezeknek hajtóereje egyelőre a gőz — a tűzifa — volt. Viszont tűzifa a megyében alig termett, más vidékről kellett ide szállítani. A legolcsóbb szállítási módként a vízen való úsztatás jöhetett számba. Így indult meg Arad és Bihar megyék erdeiből a Körösök vizén a nagyarányú faúsztatás, amit semmilyen törvény nem korlátozott. A faúsztatás nemei A meginduló faúsztatás nemcsak tűzifát hozott, de a Békés megyében is az 1860—70-es évek között meginduló új gazdálkodási formaváltás — áttérés a külterjes állattenyésztésről a jövedelmezőbb belterjes földmű41
