Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Enyedi G. Sándor: Idegenforgalom és várospolitika

nő. Hasznos lenne szervezett formában is ösztönözni kisugárzó hatását — akár csak a szabadtéri játékok szünnapjaira is — a még kevésbé ismert Délkelet-Magyarország alkalmas tájaira. — Egyre több országban iparrá nő az idegenforgalom. Az ország fizetési mérlegét jelentősen javíthatja elsősorban az úgynevezett „láthatatlan export" révén. Sokkal előnyösebb és gazdaságosabb a fogyasztót importálni, mint az árut exportálni. Az ezzel kapcsolatos befektetések meglepő gyorsan megtérülnek. Az idegenforgalomnak nemcsak önmagára, hanem a népgazdaság más ágaira is serkentő hatása van. Zavartalan, igényeket jól kielégíteni akaró idegenforgalom csak fejlett és modern kereskedelmi, közlekedési, egészségügyi, kulturális környezetben valósulhat meg, amelyet megfelelő színvonalon álló könnyűipar támaszthat alá. Ezek fejlesztése tehát indirekt módon is elősegíti az idegenforgalmat, illetve az idegenforgalom fejlődése ösztönzi ezek izmosodását. Nem lebecsülendő az a körülmény sem, hogy számos embernek biztosít munkalehetőséget, többletjövedelmet a szolgáltató tevékenység területén. — Az idegenforgalom különleges piac. Megfelelő körülmények között e piacon szinte mindent el lehet adni. Nemcsak a szoros értelemben vett árucikkeket, hanem a táj, a történelem hangulatát, a gyógyvizet, a népi táncot, a népzenét, általában a kulturális rendezvényeket éppen úgy, mint a magyar konyha híres készítményeit, a magyar bort s mindezeket gyakran csak ..romantikus körítéssel". Döntő, hogy a gyorsan változó igényekkel az eladó képes legyen lépést tartani. Ez még egyelőre nehezen megy nálunk. Nem lebecsülendő az árpolitika hatása sem. A szolid, józan árkialakítás jövedelmezőbb a borsos áraknál. A turisták zöme nem nagypénzű ember s nagy a kínálat szerte a világon. A verseny éles s e küzdelemben az ár komoly fegyver. Az igényeket megfelelő módon akkor lehet kielégíteni, ha ismerjük a vendéget, Megnehezíti a megismerést az a körülmény, hogy ahány turista, csaknem annyi igény, szokás, érdeklődési kör jelentkezik. E sokrétűség ellenére is — a gyakorlat tapasztalata alapján — lehet általános elveket felállítani, mely csaknem minden turistára jellemző. — A turista jól, biztonságosan és gyorsan akar céljához elérni. Igen fontos a közlekedési járatok gyakorisága, egymáshoz való csatlakozásaik, az országutak állapota, a töltő- és szervíz-állomások hálózata s a közlekedés biztonsága. Ez utóbbiak vonatkozásában bizony még nagyon sok tennivalónk van. — Ne a megszokottat kapja és lehessen más, mint megszokott környezetében. Egyre nagyobb a vágy a „természetes" után, a nagyvárosok zsúfoltságából való kitörés, kikapcsolódás irányában. Ezért nőtt meg a természeti tényezők idegenforgalmi vonzó hatása. A turista óhajtja a nyugalmat, a csendet, de úgy, hogy bármikor elérhető legyen számára a megszokott szórakozás és főleg a kényelem. Vágy van benne a különleges iránt — nevezhetjük romantikának is — amelyről odahaza sokáig beszélhet baráti körben, amelyre emlékezhet. Ezzel függ össze pl. a lovaglás terjedése is. Felszabadultan akar élni, alá- és fölérendeltségi viszonyok nélkül, feledve az otthoni gondokat. Igényli a megfelelően kultúrált kiszolgálást, a vendégszeretet megnyilvánulásait, az apró udvariasságok, figyelmességek légkörét. — A komplex lehetőségek vonzzák legjobban. Az egyoldalúság — bármilyen kellemes is legyen az — egy idő után unalmassá válik. Az unalom pedig az idegenforgalom egyik gyilkosa. A vendég válogathasson a fürdés, a 89