Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Enyedi G. Sándor: Idegenforgalom és várospolitika

napozás, a zene, a tánc, a színház, a természetjárás, a népi játékok, látványosságok, speciális táj-ételek stb. lehetőségei között. Legyen mindig, a napnak minden szakában bő szórakozási választék számára. Elsősorban ezekre nem sajnálja pénzét. Viszont a szállásra költ legnehezebben, mert úgy érzi, hogy ezért nem kapott semmit, illetve nem többet, mint ami odahaza is rendelkezésére áll. Bizonyítja ezt a táborozás (camping) rohamos elterjedése is. II. Az idegenforgalom az emberek nagytömegű mozgását idézi elő időrőlidőre, amely a szokottnál nagyobb feladatokat ró az adott helységekre. Az igények állandóan emelkednek. Űjabb és újabb helyek bekapcsolása válik szükségessé, elsősorban a belföldi idegenforgalom számára. Elég. ha csak a megnövekedő szabadidőre gondolunk, amelyet újabb tömegek fognak országjárásra. vagy egyik-másik kedveltebb táj, település felkeresésére felhasználni. A vendégek fogadását, igényeiknek kielégítését szolgáló számos kisebb-nagyobb beruházás megvalósítására került már eddig is sor. E beruházásoknak és hasznosításuknak nemcsak tájformáló, hanem várospolitikai (községpolitikai) kihatásaik is vannak. Hatásuk van a helyi társadalmi, kulturális, kereskedelmi élet élénkülésére, az adott helység társadalmi arculatára, szemléletmódjára. Mindezekkel a helyes lokál-politikának feltétlenül számolnia kell. A várospolitika feladata a helyi adottságok, értékek, erőforrások maximális figyelembevétele, felhasználása, új erőforrások, lehetőségek feltárása — és ezek alapján meghatározni a fő és mellék feladatokat úgy, hogy az az adott helység lakosságának egyetértésével találkozzon. Ez teszi lehetővé, hogy a különben szerteszét forgácsolódó, nemegyszer egymással ellentétes irányba ható, egymás hatékonyságát ennek következtében csökkentő erőket csokorba fcgni képes legyen és a közös, a többség által is elfogadott célok elérésére aktívan, a lehető legnagyobb hatékonysággal tudja mozgósítani. Ismert dolog, hogy a megvalósuló célok újabb cé^itűzéseket szülnek. A teljesült vágyak újaknak a szülőanyjai. A várospolitika az igények sokoldalú, tervszerű, előrelátó kielégítésének haditerve. Tehát nemcsak egy adott terület építési, illetve anyagi (elsősorban pénzügyi) feladatainak többé-kevésbé jól rangsorolt összessége. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez az egyoldalúság uralkodik a községek, városok terveiben. Ezen az sem változtat, hogy a társadalmi munka is tervezésre kerül, mert ennek is csak anyagi kihatásai nyernek feldolgozást. A várospolitikai terv ennél jóval több és sokoldalúbban összetett. Tartalmaznia kell természetesen a gazdasági-szervező feladatokat (tehát a kitűzött gazdasági jellegű feladatok megvalósításának szervezési oldalt is!), éppen úgy, mint a kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, kommunális stb. feladatokat és ezek megoldásának módozatait, szervezési feladatait. Nemcsak azokat, amelyeknek közvetlen anyagi kihatásai vannak, hanem azokat is, amelyek csak szervező, mozgósító, felvilágosító, ismeretterjesztő s propagandisztikus oldalakkal rendelkeznek. Ezek sora szinte végeláthatatlan s he^ségenként változó is. Szerepük nem alárendelt, hiszen gyakran éppen ezek eredményes megoldása teszi lehetővé olyan gazdasági természetű feladatok végrehajtását, amelyek megvalósítása előtt leküzdhetetlennek látszó akadályok tornyosultak. Az viszont kétségtelenül igaz — és ez magyarázza a jelenlegi várospolitikai tervek gyakori egyoldalúságát —. hogy ezeknek a ré~ 90