Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Enyedi G. Sándor: Idegenforgalom és várospolitika

hazánk és a szocialista Kelet-Európa milyen mostoha történelmi hagyatékot örökölt. Nem a képesség hiánya miatt nem rendelkezünk olyan sok és impozáns műemlékkel, mint Nyugat-Európa. Az ezt csodálok ne feledjék, hogy míg itt tatár, török s Habsburg századokon át gyilkolt és rabolt, s egyik a románkori, a másik a gótikus emlékeinket, az utóbbi pedig várainkat pusztította el, addig másutt nyugodt, katedrálisokat emelő volt az élet. Az idegenforgalom erkölcsi, politikai oldalát tekintve tehát kettős a feladat. Egyrészt a fogadó lakosság széleskörű nevelése szükséges a vendégek kellő fogadására, amelybe az udvarias vendéglátástól kezdve a helyi értékek alapos ismeretén keresztül a nemzeti öntudat fejlesztéséig sole minden beletartozik. Másrészt az utazó lakosság felkészítése a külföldi utakra: ismeret, magatartás, okos tapasztalatszerzés és a gyakran leselkedő kisebb-nagyobb veszélyek elkerülése tekintetében. Napjaink megnőtt idegenforgalma sokszínű, változatos tartalmú, a társadalom minden rétegére kiterjedő. Áttekinteni és tanulmányozni egyre nehezebb és összetettebb feladat, de sajátos jegyei ennek ellenére kiütköznek. — Az idegenforgalom „demokratizálódott". Világszerte nem a vagyonos rétegek privilégiuma már. Ennek hatása nemcsak az, hogy megnőtt az utazók és utazások száma, hanem az is, hogy csökkent az egy főre eső kiadás, a költekezés összege. Súlyos hiba lenne az idegenforgalmat ma már csak milliomosokra, vagy vastag pénztárcájú emberekre építeni. — A hagyományos idegenforgalmi helyek elvesztették monopolhelyzetüket. Űj földrajzi egységek kapcsolódtak be az idegenforgalomba mind külföldön, mind belföldön. Magyarországon is a hagyományos idegenforgalmi vonzerőt képviselő Budapest és Balaton mellett egyre népszerűbbé válik a Duna-kanyar, a Velencei-tó, Sopron, Hajdúszoboszló stb, de még az alföldi városok is kezdenek feltűnni az idegenforgalmi statisztikák lapjain. A közlekedés lényegesen meggyorsult és olcsóbbá vált, s egyre növekszik a gyors és kötetlen helyváltoztatást biztosító gépkocsiforgalom. Egyszóval: a mozgó ember számára kisebb lett a világ. — Altalános tendencia, hogy nő az egyéni utazások száma és ez a növekedés százalékos arányban gyorsabb ütemű a szervezett utazókéval szemben. Ez természetesen új feladatok elé állítja az idegenforgalmi hivatalokat és a vendéglátókat egyaránt. — Lecsökkent az egy helyen való tartózkodás ideje. A felgyorsult é!ettempót átvevő emberek egyre nagyobb csoportját már nem elégíti ki a hetekre nyúló „semittevés", hiszen látni és minél többet látni akarnak. Korunk túristájának zöme „száguldó vendég". Következik ebből az az igény, hogy sűrítve szeretné kapni mindazt, amit a vendéglátó-hely számára nyújtani képes. — Megnőtt az idegenforgalmi helyek kapcsolatának fontossága. „Idegenforgalmi zöldhullámra" van szükség, hogy a „rohanó túrista" végig száguldhasson egy-egy tájegységen, vagy akár az ország nagy részén is. E körülmény nemcsak az idegenforgalmi helyek szoros kapcsolatának szükségességét veti fel, hanem egymásra gyakorolt hatásuk felmérését is. Ez a hatás tudatos idegenforgalmi politikával, propagandával fejleszthető is. A Balaton vonzereje az egész ország idegenforgalmára kihatott. Nagyon sokan, akik csak a Balaton kedvéért jöttek, országjárással végezték. így kerülhetnek kevésbé ismert helyek is az egyre élénkülő idegenforgalmi áramlatba. Szeged vonzereje is 38