Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Enyedi G. Sándor: Idegenforgalom és várospolitika

— Az utazni akaró ember takarékoskodik. A távolabbi utazások -—a kül'íöldi utazásokat zömmel ilyeneknek kell tekinteni — szükségessé teszik, hogy kiutazó vagy passzív, illetve beutazó vagy aktív idegenforgalmat. az utazni szándékozó már hónapokkal előbb megfelelő anyagi alap előteremtéséhez lásson. A határozott cél határozottabbá teszi a takarékoskodást' s ez pedig arra ösztönzi a gyűjtőt, hogy jobban dolgozzon, mert esakis így lehet több jövedelme. — Idegen tájak, népek megismerése. Nagyobb útra megfelelő előkészületek után vág neki az ember, a kiválasztott tájat és az ott lakó népet előzetesen megismeri leírások, képek, filmek stb. segítségével. Ez segíti a közvetlen megismerést, a népek közeledését eredményezi, mindez pedig a háború ellenében hat. — A turisztika a nacionalizmus ellensége. Megismerni más népeket, azok alkotásait: e népek megbecsülését szüli. Ez törli ki az emberekből legjobban a nacionalizmus káros, csak békétlenséget termő eszméjét. — A világlátott ember szélesebb látókörű, a tapasztalatok nagyobb menynyisége áll rendelkezésére. E tapasztalatok nagyrészt nehezen hozhatók közvetlenül kapcsolatba a mindennapi termelő munkával — hacsak az utazásnak nem ilyen volt a jellege. De még ilyen esetekben is számos olyan egyéb tapasztalat halmozódik fel, amelyeknek hasznosítása szinte észrevétlen és a legváratlanabbul bukkan fel olyan munkaterületeken is, amelyre gondolni se mert senki. A külföldi idegenforgalom veszélyeket is rejt magában. Származik ez egyrészt az ellentétes társadalmi rendszerek létéből, másrészt a politikai" és az általános műveltség sokszor nem kielégítő színvonalából. — Az ellentétes társadalmi rendszerek között harc folyik gazdasági, politikai. ideológiai téren egyaránt. Ez a harc a legváltozatosabb formákat ölti. Annak ellenére, hogy a mi társadalmi rendünk az államok közötti kapcsolatokban a békés egymás mellett élés elvét vallja és a belügyekbe való be nem avatkozás politikájának talaján áll, mégis a kapitalista társadalmi rendszerek minden lehetséges eszközt felhasználnak társadalmi rendünk gyengítésére. Eszközeikben nem válogatósak. Ellentétet akarnak szítani a szocialista országok között a nacionalizmus erősítgetésével, a turisztikát is felhasználják értesülések szerzésére, embereknek kémtevékenységbe való beszervezésére stb. Mindebből következik, hogy az udvarias vendéglátás nem azonos á bizalmaskodással, a vendégek adta információk kritikátlan elfogadásával. Hazafiúi kcte'esség nemzeti érdékeink és társadalmi rendünk védelme: ezzel önbecsületünket, nemzeti büszkeségünket is védjük. — A politikai és az általános műveltség kellő színvonalának hiánya az esetek nagy részében felszínes, kritika nélküli csodálatot vált ki a nyugati életforma látszat-megnyilvánulásaiból, melyet gyakran mesterségesen is felnagyítanak, akiknek ehhez érdekük fűződik. A napfény mellett meglátni az árnyékot s egyiket sem nagyobbnak, mint amilyen -— politikai meggyőződés kérdése is a műveltség mellett. Indokolatlan csodálat gyakran semmiségeken is — legtöbbször öneredményeink lebecsülését je^nti — nem méltó hazaszeretetünkhöz. Látni kell és meg kell láttatni másokkal is, hogy egy-két fejlett kapitalista ország nem a kapitalizmus, hanem csak másokon, a többin meghízott farkas. Látni és láttatni kell, hogy a mi eredményeink tiszteletet érdemlően nagyok és még megbecsülendőbbek, ha figyelembe vesszük, hogy 87