Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Krupa András: Az országjárás helye az ismeretterjesztő tevékenységben

érinthetnek. Hogy az országjárásnak éppen ezt a típusát kedvelik, választják, oka részben a tájékozatlanság, részben naiv ismeretszerző mohóság: mintha a több évtizedes lemaradást egyszerre, rajtaütésszerűén szeretnék pótolni. Holott ebben az esetben a több — kevesebb. Kedvet ébreszt ugyan az utazásra, hazánk tájainak megismerésére, megszerettetésére, a falujából, munkahelyéről alig mozduló dolgozó előtt ugyan hirtelen csodálatosan nagy távlatokat villant fel — kezdetnek tehát elfogadható, mert a világtól korábban elzárt parasztság vagy más hasonló réteg honismereti, hazafias tudatát tömegméretekben fejleszti, és tágítja a kiránduló alanyok belső és külső látókörét —, valójában azonban érdeklődésfelkeltő szerepet tölt és tölthet be. Sokkal szimpatikusabbak és praktikusabbak azok az országjárások, amelyek kisebb területeket mélyebben, sokoldalúbban, intenzívebben kívánnak megismertetni és feldolgozni. A fejlődés előreláthatóan ezek felé irányul, a jele^egi megyei számadatok ellenére is, melyek ezt a tendenciát még nem tükrözik. Ugyanis egyre növekszik azoknak a száma, akik az előbbi típusú, túrákkal már bekalandozták az országot, s ma az országjárásnak ez a foka nem elégíti ki őket. A magasabb típusúak közé sorolhatjuk a csillagtúrákat, melyek egy vagy két központtal, egy-egy tájegység (gazdasági- vagy kuUúrális-történeti egység) főbb. jellegzetes látni- és tudnivalónak részletesebb bemutatását tűzik ki feladatul. A túra viszonylagos területi zártsága lehetővé teszi a látottak tudatosabb rendezését, a tájegység több szintű összefüggéseinek (geológiai, földraizí, biológiai, gazdaságtörténeti, történelmi, irodalmi, művészeti stb. ismereteinek) egységesítését, hazánk életében való szerepének és jelentőségének meghatározását. Például a Pécset és környékét (Mohács, Komló, Abaliget, Harkány-Siklós. Villány) ilyen módon feldolgozó országjárásokat idézhetiük: a Pgranya, a Mecsek tája, történelme, iparvidéke és népe ezzel a módszerrel a rraga egységében, egymásrautaltságában és szerves kapcsolatában jelenik meg a túrázó e^tt és marad meg emlékezetében. Még hasznosabbak a céltúrák, amelyök kimondottan egy adott üzem. intézmény vagy meghatározott gazdasági és művelődési ágazat tanulmányozását szolgálják. Tehát tulajdonképpen tapasztalatcserék vagy tanulmányutak. Erre is használják fel őket a megyei szervek: a békéscsabai forgácsoló és szerszámgyár így vitte el szakembereit Dunaújvárosra. Székesfehérvárra, a Budapesti Ipari Vásárra, vagy a megyei kereskedelmi osztály a vendéglátóipari vezetőkkel ily módon látogatta meg a dunántúli vendéglátó egységeket. Az úticél megvalósítását befolyásolja a rendelkezésre álló idő is. Egyelőre a megyei országjárások általában csupán 2—3—4 naposak. Ha rövidebb a túra hatósugara, nem okoz különösebb nehézséget, sokkal inkább, ha távolabbi tájakat keres fel, ez pedig szinte mindennapi jelenség, hiszen vidékünktől a nevezetes idegenforgalmi csomópontok meglehetősen messze vannak. A megvizsgált országjárások időtartama két év mérlegén viszont alig változik. 1966-ban akad 8, sőt 11 napos túra is, de az utak nagy része továbbra rövid időt ölel fel. A tapasztalati felmérések alapján a jövőben sem számíthatunk jelentősebb időtartam-eltolódásra. A dolgozók, különböző okok miatt (szabadságuk idejének csak egy részét fordítják országjárásra; a termelőszövetkezeti parasztok huzamosabb időre nem maradhatnak távol háztáji állatgazdaságuktól, a részvételi költségek emelkedését is kevesebben viselik el stb.) nem vállalkoznak hoszabb utakra. 76