Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Krupa András: Az országjárás helye az ismeretterjesztő tevékenységben
Mindez arra kell, hogy ösztönözzön, hogy mind inkább az olyan rövidebb túrákat kell szorgalmaznunk, amelyek szűkebb területet foglalnak magukba, kisebb egységekre összpontosítanak, és ezáltal csökken az oda- és visszautazásra fordított holt idő. A túrák időtartama: nap 1965.: 1966. 1 napos 7 10 2 napos 15 16 3 napos 47 50 4 napos 14 27 5 napos 12 11 6 napos 9 8 8 napos — 1 11 napos — 1 A túrák tematikailag vegyesek, tükrözik a részvevők felvevő szintjét és az országjárás jellegét; a felhasználható vizuális-auditív eszközökkel általános ismereteket nyújtanak. Uralkodó témájuk voltaképpen nincsen, hiszen a túravezetők jelentései szerint az érdeklődés mérhetetlenül sokoldalú. Minden témává válik, ami az útvonalba esik: a meglátogatott táj, város, földrajzi, gazdasági, műemléki-építészeti, történelmi, irodalmi, művészeti, elvétve biológiai, műszaki ismeretei, tudnivalói. Mindenkit magával ragad a táj vonzó, külső szépsége (a Bükk, a Mátra, a Mecsek hegyeinek látványa, a Duna-kanyar, az Aggteleki Cseppkőbarlang stb.), de a neves és híres történelmi helyek, emlékek (egri, siklósi vár, Sárospatak, Esztergom stb.), a műemlék-épületek (a tihanyi barokk templom, Sopron, a keszthelyi Festetics-kastély, a kecskeméti Cifrapalota, az egri és pécsi minaret, dzsámi stb.) a kulturális értékű gyűjtemények iránt (a Helikon-könyvtár, a Jókai-múzeum Balatonfüreden, a Zsolnay-múzeum Pécsett stb.) is éppolyan nagy az érdeklődés. Ugyancsak mély benyomást váltanak ki szocialista üzemeink, építményeink, sőt amelyik túrán üzemi látogatás is szerepel, minden alkalommal ez is a nevezetes élmények közé kerül. Az országjárások részvevőinek zöme nem szakember (ezt a lentebbi statisztikai adatok is igazolják), ezért a tematikának ilyen formájú komplexitását üdvözölnünk kell, mert ha az útba eső kisebb vagy nagyobb tájegység sajátosságait köti csokorba, a bevezetőben említett kételyek ellenére is, általános műveltséghordozó és- nyújtó funkciót tölt be. Az országjárás elengedhetetlen jellemzője a sokoldalú hatások és benyomások egyszerre több irányból való érvényesülése. Mindezek a sajátosságok jelen vannak a speciális szándékú, célú utakon is, tehát itt sem korlátozhatjuk vagy hanyagolhatjuk el ezeket, mert ha ezt tennénk, fő attribútumaiktól fosztanánk meg őket. A magasabb formáknál, a speciális ismereteket feldolgozó túráknál azonban alá vannak rendelve az út fő céljának, meghatározott tartalmi feladatának. Természetesen a hatásfokot azzal is növelhetjük, ha azonos foglalkozási körhöz tartozókat túráztatjuk, mert így sokkal koncentráltabban lehet meghatározni az útvonal tartalmi célját, s egységesebb a végrehajtás is. Az országjáró túrákon az eddiginél szervesebb alkotó élemnek kell tekintenünk az üzemlátogatásokat. Az országjárás-vezetők nagyon sok példát tudnak idézni, milyen robbanásszerűen módosítja az egyszerű termelőszövetke77