Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Szabó Ferenc: 120 éves a nyomdászat Békés megyében (A szarvasi Réthy nyomda alapítása)
T Em MEÄ K 120 ÉVES A NYOMDÁSZAT BÉKÉS MEGYÉBEN (A szarvasi Réthy nyomda alapítása) A napjainkban országos, sőt nemzetközi hírnévnek örvendő Békés megyei nyomdaipar 120 évvel ezelőtt tette meg első lépéseit. A Szarvason 1847ben alapított Réthy Lipót-féle tipográfia, az Alföld egyik legnevezetesebb műhelye, minden tekintetben méltó elődje a mai korszerűen felszerelt, kitűnő szakemberekkel rendelkező üzemeknek. A Réthy nyomda történetével az eddigi kutatások is. többször foglalkoztak. 1 Különösen a 48-as szabadságharc alatti, kiemelkedő szerepe ragadta meg a figyelmet. Ugyanakkor az alapítás, a felállítás körülményei, jellemző részletei mindeddig nem kapták meg az őket megillető helyet. Ezért választottuk feladatul, hogy a nyomdára vonatkozó búvárkodások továbbfejlesztése érdekében, eddig érintetlen, feltáratlan levéltári anyag alapján, 2 megvizsgáljuk a nyomdaengedélyezés sok új adatot, más összefüggésben is izgalmas kérdéseket érintő históriáját. A nyomdafelállítás előfeltételei, alapjai Szarvason és a megyében A nyomtatott betű iránti igény kifejezetten polgári jellemvonás. Eleve feltételez bizonyos gazdasági, különösen pedig számottevő kulturális fejlettséget, valamennyire tömegesnek mondható írni-olvasni tudást. Egy nyomdát nem elég felállítani, annak munkára, megrendelésre is szüksége van. Az Alföld, éppen emiatt, a 19. század első felében még nem sok nyomdával dicsekedhetett. A reformkor kezdetéig csak Debrecenben (1563 óta), Nagyváradon (1745 óta), Kalocsán (1749 óta), Temesvárott (1769-től), Szegeden (1801-től) és Aradon (1819-től), újabb alapításokként pedig Kecskeméten (1840-től), Szabadkán (1844 óta) működött tipográfia a szarvasi előtt. 3 Ha térképen követjük végig a városneveket, azonnal kiderül, hogy tájunkon (két-három megyényi területet értve ezen) a Réthy műhely előtt nem volt olyan nyomda, amely a korabeli közlekedési eszközök és viszonyok mellett könnyen elérhető lett volna. Az 1830—40-es években a gazdasági élet fejlettsége, a kulturális színvonal tekintetében, megyénk és vidékünk valamennyire meg tudta közelíteni a török hódítás idején érintetlen maradt vagy a polgári fejlődésben jóval előbbre álló, élénkebb ipari, kereskedelmi és művelődési életet élő dunántúli, felvidéki és erdélyi városokat. 1828-ban 1436 kézművesiparost és 87 ke116
