Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Szabó Ferenc: 120 éves a nyomdászat Békés megyében (A szarvasi Réthy nyomda alapítása)

reskedőt mutatott ki a hatósági összeírás Békés megyében/' (A legtöbb Gyu­lán élt. Szarvas a második helyet foglalta el.) 1846-ban Fényes Elek 2154 me­gyebeli iparosról tud, 5 s Palugyai Imre 1851-es adatai szerint 1929 mester és 498 iparoslegény dolgozott Békésben. 6 Abban, hogy a Körösök vidéke az 1840-es esztendőktől kezdve már képes volt arra, hogy kenyeret, azaz elegendő nyomtatnivalót, tudjon adni egy mű­helynek, az ipari-kereskedelmi élet bizonyos fellendülésének csak közvetett szerepe lehetett. A kézműipar lassú, de a korábbi időkhöz mérve mégis nagy­arányú erősödésében a gazdasági élet minden területen megmutatkozó mér­sékelt haladásának jelét kell látnunk. Tájunk mezőgazdaságában, ha csak né­hány uradalomra korlátozódva is, hasonlóan gyenge ütemű, de előremutató fej­lődési mozzanatokat állapíthatunk meg. A korábbi teljes feudális elzártság mind a gazdasági vérkeringés fokozatos kialakulásával, mind az élénkülő szel­lemi mozgás, erőteljesebb politikai érdeklődés hatására, lassanként megszűnő­ben volt A nyomdák szempontjából is az élet általános kulturálódásának volt a legnagyobb szerepe. A korábban elvétve használt közigazgatási nyomtatvá­nyok, űrlapok, uradalmi gazdasági nyilvántartások egyre inkább bevonultak a mindennapi használatba. Az 1840-es években már tízezer körül mozgott a megyebeli iskolások száma, s ez az írni-olvasni tudás elterjedését mutatja. Az egyházi és iskolai célú könyvek, füzetek kiadásának, terjesztésének így meg­volt az alapja, szélesedett az olvasottságuk, publicitásuk. Az első Békés megyei nyomda működésének színhelyéül nem véletlenül Szarvast választotta az alapító. Az 1848-ban már közel 18 000 lakost számláló 7 Körös-parti város gazdaságilag a megye második települése volt, kulturális életének elevensége viszont, az 1834 óta ott működő, az egész Tiszántúlon egyedüli evangélikus gimnáziummal, 8 annak kitűnő tanári karával, az Alföld déli részének egyik legkiemelkedőbb helységévé tette. Ami Szarvason, részben a tessediki hagyományoktól is táplálva, Magda Pál, majd Vajda Péter, Greguss Ágost, Ballagi Mór, Peez; Gyula és- a többiek letelepülésével, a gimnázium körül megtörténhetett, az a megyeszékhelyen, többek között az értelmiség fe­udális-jogászi zöme miatt is, elképzelhetetlen lett volna. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy 1856-ban, amikor a Bach-korszak a szarvasi gimnázium körül csoportosult haladó, forradalmi értelmiségieket meghurcolta, néma­ságra kényszerítette, a Réthy nyomda a vidék igazgatási és gazdasági cent­rumába, Gyulára költözködött. Réthy Lipót (1844-ig ő is, s 1836 óta Békéscsa­bán orvoskodó bátyja is a Schlotterbeck nevet viselte) 1817-ben Szarvason született ugyan, a nyomdafelállítás színhelyének megválasztásában mégsem ez volt a döntő, hanem a város fejlettsége, forgalmassága, kedvező fekvése -—• s az emiatt várható megrendelések. Számbavehető tényező volt Szarvas evangélikus egyházi központ jellege is, ez az evangélikus vallású Réthy Lipó­tot is vonzhatta. Az első nyomdaállítási kérelem elutasítása Réthy Lipót 1844-ben érkezett haza külföldi tanulóévei után, s a pesti Landerer nyomdában kapott munkát, többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte. Szerette volna mielőbb önállósítani magát, ezért bátyjával, Pállal közösen, 1844 júniusában kérelemmel fordultak a Budán székelő Helytartó­tanácshoz, az előírt királyi szabadalomlevelet kérve, egy Szarvason felálítandó 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom