Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 2. szám - Elek László: A természettudományos műveltség kezdetei hazánkban a Természettudományi Társulat működési engedélyének megadásáig
ipari munka megjavítását és korszerűsítését szem előtt tartva aztán a Pesti Hírlap sietett tisztázni nemcsak az egyesület sajátos feladatait, hanem a vállalkozás és a lap viszonyát is. „Az iparegyesületnek kettős célja van, mik ikertestvérekül a közirányban összeolvadnak. Egyik: hasznos ismereteket terjeszteni általában; a másik: ezt tenni különösen a műiparos néposztályban, s az ipar és kézművesek haladását és tökélyesítését előmozdítani. Az első olly szükség fedezgetésére van irányozva, mellyet iskolák soha sem képesek kipótolni — értjük a folytatólagos képződés szükségét". 2 7 Ezt a célkitűzést egészítette ki a szakműveltség terjesztésének nemes szándéka. Az Iparegyesület céhek elleni állítólagos tevékenységével kapcsolatban pedig ezeket mondotta el a vezércikk: „Ne tévesszék össze a Pesti Hírlap elveit az Iparegyesület céljával, szándékával, munkálatával. E kettő egészen két külön dolog. Igaz, hogy a Pesti Hírlap a céheket, amenynyiben egyedárusági zsarnokságot űznek,kártékonyaknak, amennyiben politikai institutio színét viselik, elavultaknak, amennyiben pedig a műiparnak mintegy tanodáját képviselik, nem olly tökéleteseknek tartja, hogy egy kis radical reform rájok ne férne: azonban ezekrőli meggyőződését, melly gróf Széchenyi Hitel-e óta honunkban épen nem újság, örökké azon javaslat kíséretében emlegeté, s most is akkint említi, hogy általában véve az ipar mezején első lépés a szabad föld, miszerint a műiparos mezőre csak azon kezek forduljanak, mellyek a földmívelő ipar tökéletes fedezése után felmaradtak; nehogy ezt feudális bilincsei közt tartva, amott pedig a vetélkedés korlátait lebontva, ollynemű bajt idézzünk elő, minőt a testben vértolulásnak nevezünk ... A céhek el vagy nem törlésének kérdése politikai kérdés; az iparegyesület pedig kizárta munkálkodása köréből a politikát, s a honi műípart általában és különösen a céheket veszi, amint vannak, s magát azokkal nem csak ellenkező helyzetbe nem teszi, sőt... a mesterinasoknak írás, olvasás és rajzolásbani tanítására nézve a céhek közredolgozására építé számvetését". 2 8 A természettudományoknak az ipart és technikai fejlődést segítő szerepéről az Iparegyesület tudatosan igyekezett meggyőzni a kézműveseket, akiknek körében a legalapvetőbb ismereteket sokféle formában terjesztette. Nem a keletkező gyáripart, hanem a kisipart szolgálta. Ennek előrelépését segítették előadásai, kiállításai és ismeretterjesztő kiadványai. Letagadhatatlan igazság, hogy az Iparegyesület igen komoly faktora lett a nemzeti egységet kovácsoló reformkor társadalmi küzdelmeinek és a polgári haladás gondolatának, s ebben a lendületes kezdetnek, a körültekintő szervezésnek nagy szerepe volt. Nem sokkal a hasznos ismereteket terjesztő társulat: az Iparegyesület megszervezésére tett felhívás után újabb intézmény alakulásáról adott hírt a Pesti Hírlap. Ez még fokozottabb mértékben alapozott a természettudományokra. Nevében: a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseiben is kifejezésre jutott ez. Az előzményeket kutatva, olyan adatok birtokába juthatunk, hogy voltaképpen már 1837-ben megalakult egy budai és pesti gyakorló orvosokból egyesült társaság, a „Societas medicorum p. budensium et pestiensum". 2f l Ez a társaság még 1841-ben is — noha elég .gyakran ülésezett és a felolvasott tanulmányokat a Bugát és Flór (ekkortájt Toldy Ferenc helyett ő szerkesztette) Orvosi Tára is közre adta, csak „provisorie" léte11
