Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Fancsovits György: Kísérleti felmérés a történetlmi ismeretterjesztés hatékonyságának szolgálatában

portja: Deák Ferenc, Ferenc József, Gör­gey Artúr, Tisza István. Második csoport: Károlyi Mihály, Kun Béla, Rákosi Má­tyás, Marx Károly. A harmadik csoport: Szántó Kovács János, Áchim L. András, Csizmadia Sándor, Mezőfi Vilmos, Baicsy Zsilinszky Endre.) Ebből az összeállításból kitűnik, hogy a nevek csoportosításánál gondoltunk arra is, hogy megyénk sajátos történelmi arculatával is összhangban legyünk (3. csop.). Általában a harmadik kérdés-cso­port alkalmasnak bizonyult arra, ho<gy ne csupán a konkrét ismeretek .számsze­rűségét állapíthassuk meg, hanem azt is, ami azok mögött van, a történelmi szem­léletet is. Például az sem elhanyagolható szempont, hogy kik azok, akik ismerik lakóhelyük történelmének egyik vagy má­sik nevesebb eseményét. Mennyire élnek lakóhelyük történelmi talaján. Tudják-e, keresik-e és kívánják-e a helytörténeti is­mereteket. Vagy például a kiválasztott esemény véletlen, spontán cselekedet-e vagy pedig nem. Ki mit tart jelentősnek vagy mit nem tart annak stb. Az utóbbi gondolatok már az elemzés metódusához tartoznak. Az elemzés néhány tényezője Elsősorban konkrét ismereteket kutat­tunk és vizsgáltunk. Kíváncsiak voltunk a történelmi érdeklődés fokára és igen­lésére. Arra is, hogy az milyen formá­ban nyilvánul meg. Különös tekintettel a szóbeli előadásokra, mint az ismeretter­jesztés „hagyományos" formájára. Másodlagosnak értékeltük a történel­mi szemléletre utaló válaszokat nem fon­tosságuk, hanem a felmérés adott meny­nyisége miatt. A kapott adatok értékel­hető száma nem volt elégséges ahhoz, hogy azokból mélyebb és általánosítható eredményre jussunk. A kapott válaszok elemzése A második kérdés-csoportra adott vá­laszok : Arra a kérdésre, hogy Érdeklődik-e a történelem iránt? Igen Nem A munkások közül 71 10 A parasztok közül 132 25 Egyebek közül 52 17 Az adatok tanúsága szerint az érdek­lődés kielégítő és megnyugtató. Termé­szetesen a számadatok a problémának csupán statisztikai oldalát tükrözik, azt hogy a megnyilvánuló érdeklődés milyen fokú és mélységű, az a téma másik, egy­ben nehezebben megközelíthető oldala. A történelem, iránti kíváncsiságot leg­többen az ismeretszerzésben jelölték meg. A döntő többség olvasmányok, a rádió és a tv előadásai alapján. Ebben a véle­ményükben tehát nem érezték feszélyez,­tetve magukat (a 'kitöltés alkalmára gondolunk). Feltűnő volt, hogy a szóbeli előadást, .mint alkalmat az ismeretek bő­vítésére, a kérdezetteknek csupán 30-35 százaléka kívánta és keresi. Talán nem tűnik merésznek állításunk, ha ebből levonjuk azt a tanulságot, ime itt van, ebben is van szóbeli előadásaink csökkenő tendenciájának egyik oka. A kapott adatokból az is világosan ki­tűnt, hogy az „ismeretszerzést" nem mint tanulást kell felfognunk, hanem csak a szórakozás egyik fajtájának. Hogy milyen történelmi események, korok, szakaszok állnak előtérben, arra is megkaptuk a feleleteket. Igényeikben, elvárásaikban vezetőhelyet foglalt el a közelmúlt és jelenünk történelmi proble­matikája. Például: a XX. század történel­me. A második világháború. A fasizmus. A felszabadulás. Napjaink politikája stb. Másodszor jelentős helyet foglalnak d a magyar történelem függetlenségi harcai, különösen 1848-1849. Harmadszor a ma­gyar és nemzetközi munkásmozgalom kérdései. A tematikus megjelölés széleskörű még akkor is, ha leszámítjuk - egyes esetek­ben - a beírás esetlegességét. A kép, amit kaptunk ebben az esetben is jó, de nem 3 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom