Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Fancsovits György: Kísérleti felmérés a történetlmi ismeretterjesztés hatékonyságának szolgálatában

teljesen kielégítő. A megyénkben folyó ismeretterjesztésnek e tényeket figye­lembe kell vennie tervezésben, és prog­ramiban egyaránt. Ha már most azt vizsgáljuk, hogy kik, milyen társadalmi helyzetben lévők ér­deklődnek egyik vagy másik téma iránt, érdekes képet kapunk. A mezőgazdaság­ban dolgozók a világháborúk iránt ke­vésbé, a földosztás, az 1848-49-es ese­mények iránt annál inkább érdeklődtek. A munkásoknál majdnem fordított a helyzet. Viszont az utóbbiaknál nem ta­lálkoztunk szakma - és technikatörté­neti vonatkozásokkal. A harmadik csoportra 'adott válaszok esetében a megkérdezettek közül szinte egy sem volt, aki hiánytalanul és konk­réten tudott volna válaszolni. A helytörténetre vonatkozó rovatot 60-65%-a üresen hagyta. 30% írta a fel­szabadulást az; alábbi formákban: A „Szovjetunió csapatainak bevonu­lása" „1944. október 6-án szabadítottak fel a fasizmus, alól a hős szovjet katonák" „Felszabadulás" Békéscsabai és orosházi munkások és parasztok közül sokan írták: „véres május elseje" „parasztmozgalmak'' „tüntetések" „Áchim L. András-féle parasztfelke­lés" Az első, illetve a második világháború okainak az alábbialkat tűntették fel: Az elsőhöz: „Az elnyomottak és az elnyomók el­lentéte" „Az uralkodó osztály ellentétjei" „Egyes helyek túlnépesedése, ami a világ újrafelosztását vonta maga után" ,,Hatalom szerzés, p iacki szélesítés " A másodikhoz: „Világuralom" „Németország világuralmi törekvése" „Hitleri fasizmus" Csak kevesen írták le az első világ­háborúval kapcsolatosan, mint okot az imperializmust és különösen a német im­perializmust (10%). A második világ­háborúra vonatkoztatva pedig csupán egyetlen egy esetben találkoztunk a fasiz­mus és a hitlerizmus megjelölésével. E tények, adatok elgondolkoztatóak. Meg­gondolandók az ismeretterjesztő-propa­ganda, felvilágosító tevékenység összes­sége .szemszögéből is. Széleskörű nép­szerű-jtudományos irodalomra, érdekfe­szítő irodalomra, filmekre, előadásokra van szükség. A történelmi személyiségekre adott vá­laszok legalább olyan színesek és elté­rőek, mint az előzőek. Csak a legjellem­zőbbeket emeltük ki. Tudja-e ki volt? (így hangzott a kér­dés). Deák Ferenc: „A haza bölcse" 80% „író, költő" 5 esetben „A kiegyezés megteremtője" 2 esetben A kérdezettek 13%-a nem töltötte ki e rovatot. Ferenc József: „Király" 70% „Habsburg császár" 10% 15% nem jegyzett meg semmit. Görgey Artúr: „Hadvezér" 60% „A szabadságharc tábornoka" „Áruló" 4 esetben „Hadvezér, aki 1848 Jban Mohácsnál letette a fegyvert" 1 esetben 20% nem írt semmit. Károlyi Mihály: „Az első földosztó, ezért emigrálnia kellett" 1 esetben „Miniszterelnök" 20% „Földosztó gróf" 3 esetben „Festő" 1 esetben „1918-as szabadságharcos" 1 esetben A megkérdezettek 45% nem töltötte ki e rovatot. Kun Béla: „Kommunista vezér" 3 esetben „Forradalmár" 2 esetben „Az 1919-es Kommunista Párt vezére" 2 esetben „Emigráns" 2 esetben Az adatközlők 40%-a nem töltötte ki. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom