Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 3. szám - Dr. Dank Viktor: Kőolaj és földgáz Békés megyében
„Hódmezővásárhely—Makó-i árok" néven ismert méíyvonulatként áthúzódik a Tisza vonalával párhuzamosan jugoszláv területre is. A harmadidőszaki képződmények aljzata a geofizikai mérések adatai alapján 6000 m-nél is nagyobb mélységűre becsülhető. A vastag üledékösszletben adva voltak a szénhidrogénképződés és a konzerválódás feltételei (hatalmas tömegű szerves anyag oxigénmentes bomlása, gyors befedés), valamint a felhalmozódás lehetőségei (vándorlás, porózus tárolókőzetek jelenléte, impermeábilis zárórétegek). Ebből a mély medencéből, vastag üledékgyűjtőből kiemelkedik a Battonya—Pusztaföldvár ÉNy—DK-i irányú magas rögvonulat, mely jelenleg a legeredményesebb Békés megyei terület szénhidrogénkutatások, készletek és ma már a termelés szempontjából is. A szénhidrogének a mély süllyedékekből vándoroltak a kisebb nyomású, magasabb szerkezeti helyzetű tárolórétegekbe, melyeket impermeábilis képződmények határolnak. A mélyben eltemetett hegység felszínhez legközelebb, átlag 1000 m mélységben Battonya környékén ismeretes, rögökre tagolódva ÉNy-i irányban lépcsősen süllyed; Pusztaföldvárnál 1700—1800 m mélységben található, és tovább ÉNy-i irányban a nagy „Békési süllyedék" alatt ma még ismeretlen mélységben folytatódik. A nagyszénási fúrás 2738 m tengerszintre vonatkoztatott mélységben; a fábiánsebestyéni 3254 m-ben, a szarvasi 2400 m-ben még nem érte el a harmadkori medencealjzatot. Az eddig feltárt előfordulások rövid jellemzését az alábbiakban adjuk: Pusztaföldvár Jelenleg az Alföld legnagyobb kőolajlelőhelye, mint földgázelőfordulás pedig még jelentősebb, mert országos viszonylatban jelenleg a második helyen áll. Ez azt jelenti, hogy a tárgyidőszakban ismert magyar földgázkincs 15%-a itt tárol. A Tiszántúl D-i részén, a délalföldi neogén medencében a felszabadulás előtt csak a tótkomlósi gáz volt ismeretes. Az 1957-ben végzett részletes szeizmikus mérések egy nagyjából Ny—K-i irányú tengelycsapású, Tótkomlóstól ÉNy-i irányban szeizmikus maximumot mutattak ki. Tótkomlós analógiájára itt is feltételezhető volt a szénhidrogénakkumuláció. Ebből a célból 1958-ban mélyítettük az első felderítő kutatófúrást, mely igazolta a feltételezést és 1701—1703 m mélységszakaszból a kristályos aljzatra települt alsópannóniai alapkonglomerátum nagymennyiségű széndioxidos gázkeveréket adott. A gáz 30,6 térfogat %-ban szénhidrogéneket, 64,90%-ban C0 2-t, és 4,36% N 2-t tartalmazott. A felette települt, ugyancsak alsópannon homokkőréteg 1581,5—1595 m között megnyitva 93,38 térfogat % szénhidrogéneket tartalmazó nagy mennyiségű gázt termelt, melynek CO2 tartalma mindössze 2,92% volt. A felsőpannóniai rétegek gáza ugyancsak jó minőségűnek és szinte teljesen metántartalmúnak bizonyult. A rétegvizsgálatok már az első felderítő kutatófúrásban rendkívül nagy hozamokat eredményeztek, s a továbbkutatás során egy hatalmas gázelőfordulás körvonalai kezdtek kibontakozni. A 9. sz. kút meglepetéssel szolgált, mert az alapkonglomerátumból elsőízben adott olajtermelést. 34
