Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - Dr. Dank Viktor: Kőolaj és földgáz Békés megyében

A pusztaföidvári szénhidrogéntároló alakulat földtanilag rendkívül egyszerű. Az ópaleozóos kristályos csillámpalából, fillitből, gneiszből, kvarcporfirból álló medencealjzatra lapos álboltozatként települnek, durva alapkonglomerátummal kezdődően az alsópannóniai alemelet képA HARMADIDŐSZAKNÁL IDŐSEBB MEDENCEALJZAT SZINTVONALAS TÉRKÉPE 2. ábra ződményei, majd a felsőpannóniai, levantei, végül a pleisztocén üledékek. Az alsópannóniai képződmények vastagsága 350—500 m, a felsőpannóniai rétegeké 500—800 m. A levantei agyagos homokos, kavicsos rétegek általában 500—600 m, a pleisztocén-holocén képződmények 50—600 m vastagságúak. Az álboltozat az alapkonglomerátum bázisán szerkesztve nagyjából egy négyszög formájú alakulat, mely szénhidrogéneket tartalmaz, DNy—ÉK-i mintegy 6 km hosszúságú és a kb. 6,5 km hosszúságú ÉNy—DK-i irányú átlóival meghatározható területen. A rétegződés viszonyok DNy-i és DK-i irányban legenyhébbek, míg Ny-on, É-on, D-en 35