Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 3. szám - Dr. Szabó Ferenc: Újabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések kiterjedéséről
Az apácai május elseje csendben folyt le. Fekete János csendőr őrsvezető május 2-án jelentette, hogy a tervezett gyűlést nem tartották meg, „mivel a nép nagyobb tömege Orosházára vonult el az napra". 9 Közismert, hogy az orosházi főszolgabíróság épületét május 1-én megostromló, tüntető földmunkásságot a Békéscsabáról megérkezett katonaság statisztálása mellett elsősorban a délután 4 óra után Csanádapácáról megérkezett öt lovascsendőr brutális rohama oszlatta szét. Az orosházi főszolgabíró a véres május elsejéről készült részletes jelentésében 1 0 elmondja, hogy a csendőrséget irányító (s mint más forrásból tudjuk, a május elsején várható, rendkívüli események miatt magas fórumról külön Orosházára kirendelt 1 1) csendőrkapitány már délelőtt futárt küldött az apácai csendőrökért, de a szorongatott helyzetben levő urak jóidéig hiába várták őket. A kérdés nyitját az apácai események ismerete adja meg: Az apácai csendőrség délután 2—3 óráig nem indulhatott el Orosházára a kapitány parancsára sem, mert a helybeli munkásságot kellett szemmeltartania, az apácai gyűlést kellett megakadályoznia! (Ha Csanádapácán teljesen nyugodt lett volna légkör, a lovascsendőrök már délben Orosházára érhettek volna, s nem kizárt, hogy az ottani események alakulása is más lehetett volna, mint ahogy történt, hiszen a katonaság csak délután 4 órakor érkezett meg!) Az orosháziak május elsejével megszakadt kelet-csanádi szervezőmunkájának másik nyoma Kunágotáról származik. A községi elöljáróság május 6-án kelt jelentése szerint Kunágotán „egy orosházi lázító több napig tartózkodott s itt ifj. Debreczeni Béni helybeli lakosnál aláírási ívet hagyott, hogy azt az elégedetlen munkásokkal aláírassa s tüntetésre izgassa." A kunágotai munkásság, bizonyára ennek hatására, május 7-ére engedély nélkül gyűlést akart összehívni, de a főszolgabíró közbelépésére erre nem került sor. A főszolgabíró egyébként azon az állásponton volt, hogy későbbi időpontban, szabályszerű, előzetes bejelentés alapján, az általa megszabott feltételek mellett, engedélyezni fogja a gyűlést, ha 10 helybeli munkás személyes és vagyonbeli felelősséget vállal azért, hogy rendbontás nem lesz. 1 2 Az orosháziakkal, illetve a közvetlen irányításuk alatt álló pusztaföldváriakkal szinte véletlenül kialakult kapcsolat indította meg a magyarbánhegyesi mozgalmat is, mint egy csendőrségi jelentésből kiderül. Bűti Ferenc magyarbánhegyesi földmunkás bevallotta, hogy április 29-én a községből téglát szállított a mezőkovácsházi állomásra, s útközben összetalálkozott egy ismeretlen pusztaföldvári emberrel. Az ismeretlen szóbaelegyedett vele, s átadott neki egy „Munkás nép kérése" című, 7 pontból álló, kézzel írott, kissé kezdetlegesen szövegezett felhívást. Egyúttal arra biztatta az idegen, hogy a felhívást „vigye haza és mutassa meg a többi szegény polgártársnak, s ha akarják, hogy sorsukon segítve legyen, úgy iratkozzanak össze és jöjjenek a földvári körbe, ott majd bővebb felvilágosítást nyernek." A felhívás hátoldalán az alábbi szöveg olvasható: „Pusztaföldvár. Tisztelt Polgártársak, ha többet akarnak tanulni Legyenek szívesek elgyöni Orosházára, ott majd fognak róla oktatást adni. Április 24 volt erről az gyűlés Orosházán. Május 1." Az így Magyarbánhegyesre jutott követelések iránti érdeklődés mutatja, hogy Bűti Ferenc néhány nap alatt két, tőle utóbb elkobzott névjegyzékbe 99 földmunkást írt össze, s két társát — akik nevét a csend8
