Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 3. szám - Dr. Szabó Ferenc: Újabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések kiterjedéséről
őröknek sem árulta el — elküldte Pusztaföldvárra, hogy ott megtanulják a szervezkedést. 1 3 Külön említést érdemel a Bűti Ferenc részére átadott „Munkás nép kérése" azért is, mert azon néhány forrás közé tartozik, ahonnan az 1891 -es Orosháza környéki szervezkedés bérköveteléseit pontosan megismerhetjük. Köztudott, hogy az agrárszocialisták főként a bérviszonyok javításának követelésével tudták megmozgatni legjobban a mezei munkásság tömegeit, a közvetlen politikai célkitűzések ereje kisebb volt. (1897, 1906 aratási bérharcai is ezt tanúsították.) A „Munkás nép kérése" 1 4 sokkal rövidebben, de aránylag kevés eltéréssel ugyanazt tartalmazza, tehát ugyanonnan származhat, mint az 1891 május közepén közzétett, „Orosháza és vidéke földművelő munkásai" aláírású bérkövetelés. 1 5 A „Munkás nép kérésé"-ben olvasható legfontosabb kívánságok így foglalhatók össze: 1. Az őszi gabona aratásáért a termés tizedrésze, a tavasziért kilenced része illesse a munkást. 2. A harmados és feles művelésbe vett föld után semmiféle potomot (a részen felüli külön munkát, szolgáltatást) ne kelljen adni a gazdának. 3. Júliusban és augusztusban 25 krajcár, nyáron és ősszel 15 krajcár, télen 10 krajcár legyen az órabér. 4. Az uradalmi cselédek évi bérét és főbb juttatásait legalább 14 mázsa búzában, 8 mázsa árpában, 200 n.-öl veteményföldben, 2 hold kukoricaföldben kell megállapítani, és családonként külön lakást kell biztosítani. A korabeli Csanád megyei újságból kiderül az is, hogy a „Munkás nép kérése" szövegét kézírással másolva másutt is terjesztették az „orosházi bujtogatok" Kelet-Csanádban, s a június 21-én kirobbant battonyai megmozdulás alatt e követelésekért, a Battonyára jutott „Munkás nép kérése" alapján, ahhcz csatlakozva folytattak agitációt a battonyai földmunkásság vezetői, Pakurár Mitru és Nagy György András. 15/ 3 Munkásköralakító kísérletek a járásban 1891 májusában A Békés megyei mozgalmakkal kimutatható, közvetlen kelet-csanádi kapcsolatokon kívül, 1891 májusában a mezei munkásság a kovácsházi járás több községében a Békés megyeiekhez hasonló munkáskörök alakításával is megpróbálkozott. A köralakító kezdeményezések — megtartott vagy tervezett gyűlések formájában — kivétel nélkül mind május 23-a, a munkásgyűléseket Csanád megyében is betiltó és május 18-án kelt belügyminiszteri rendelet megérkezésének és kihirdetésének napja előtt zajlottak le. A csanádapácai agrárproletárok nevében, ifj. Ürmös Mihály, Tóth Gáspár és Kis Antal János aláírásával benyújtott, s a főszolgabíróhoz május 2-án érkezett kérelem május 3-án délután 2 órára kérte a munkáskört megalakító „Nagy gyűlés" engedélyezését. Babó főszolgabíró azonnali válasza a kunágotaiak esetében már ismertetett, szigorú, de végeredményben teljesíthető feltételek mellett az engedély megadását ígérte meg. A hivatalos úthoz szokott apácaiak május 6-án, a főszolgabíró kívánsága szerinti biztosítékok mellett, ismét kérelmet terjesztettek elő, május 10-ére kérve a jóváhagyást. Így már május 7-én megkapták az engedélyt. A beadvány 10 aláírója „személyével és vagyonával feltétlenül feielős mindennemű rendzavarásért, kihágásért és törvényelle9
