Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 3. szám - Dr. Szabó Ferenc: Újabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések kiterjedéséről
ÚJABB ADATOK AZ 1891. ÉVI VIHARSARKI AGRÁRSZOCIALISTA SZERVEZKEDÉSEK KITERJEDÉSÉRŐL (Csanádapáca, Magyarbánhegyes és Mezőkovácsháza környékének földmunkássága 1891 május—júniusában) A magyar földmunkásság mozgalmainak fő vonásaiban jól feltárt történetében a kiemelkedő szerepet játszó Békés megyei szervezkedések és megmozdulások oka, kiterjedése, hatása, számos tekintetben tisztázatlan még. A kellően árnyalt, véglegesnek mondható viharsarki általános kép megrajzolásához még sok elmélyült, körültekintő részkutatásra van szükség. A nagyobb feladatot a rendkívül bonyolult gazdasági-társadalmi háttér kibogozása jelenti. Az eddigi feldolgozások — kevés kivétellel — ebben a tekintetben alig léptek túl a kezdeteken. A kisebb, de feltétlenül elvégzendő munkák közé tartozik ugyanakkor a Békés megyei mozgalmak erejének, szakaszainak, irányainak, környékbeli kisugárzásának vizsgálata. Dolgozatunk szerény keretei között ez utóbbi célkitűzést kívánjuk szolgálni: A kutatásokban eddig csak néhány mondattal említett, s a volt Csanád megye mezőkovácsházi járásában megindult 1891-es szervezkedések máig mélyebben fel nem tárt adatait elemezzük és adjuk közre. 1 A vizsgált területre vonatkozólag fennmaradt, igen értékes levéltári forrásanyag 2 lehetővé teszi, hogy a mezőkovácsházi járás 1891-es mozgalmait a kezdeti stádiumtól a szervezkedés elfojtásáig mélységében megismerhessük. A korábban megindult s az 1891. május elseje utáni terror után illegalitásba szorult Békés megyei szervezkedések kezdeteiről jóval kevesebb írott forrás maradt ránk. A Csanádapáca, Magyarbánhegyes, Mezőkovácsháza vidékén 1891 május—júniusában lezajlott s a kutatás előtt mindmáig túlnyomórészt ismeretlen események arról tanúskodnak, hogy a csúcspontokat jelentő orosházi, békéscsabai, battonyai megmozdulások és az azokat megelőző szervező munka, különösen pedig az orosházi agrárproletárok 1891 elejétől kezdve erőteljesen kiszélesedett vidéki tevékenysége, igen jelentős környék földmunkásságát magával ragadta és mozgósította. Az alábbiaknak éppen az a legfontosabb eredménye, hogy az 1891-es viharsarki szervezkedések méretei, arányai nagyobbak voltak, mint eddig tudtuk, s a kutatásokból ismert központokból (főként Orosházáról) kiindulva a szomszédos Csanád megye keleti részére is kiterjedtek. Arra a fontos szempontra is figyelmeztetnek bennünket a keletcsanádi szervezkedés adatai, hogy a Békés megyei mozgalmak búvárlói jem zárkózhatnak be a történelmi (1950 előtti) Békés megye határai közé — mint ez eddig általános volt. Csak a környéket ismerő tájegységi 3
