Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 2. szám - Hartyáni László: A belvízrendezés és a mezőgazdaság
viz által veszélyeztetett területek nagysága 705 ezer hold. Ez is mutatja, hogy a belvíz megyénkben mennyire jelentős probléma, A terület belvízzel veszélyeztetett voltát az is kiemeli, hogy az összes megyék között Békés megye rendelkezik a legnagyobb stabil belvízátemelő szivattyútelep kapacitással, amely 108 m : l/mp teljesítménnyel a vízgazdálkodás stabil szivattyútelepeinek csaknem 31 százaléka. A megye területén levő belvízcsatornahálózat összes hossza 4232 km, ami azt jelenti, hogy a fajlagos csatornasűrűség 1,16/km 2, azaz 100 kat. holdanként 650 m belvízcsatorna esik. És mégis ilyen kiépítettség mellett is az idei tavaszi belvízelöntések súlyos károkat okoztak, és nyomatékosan felhívták a figyelmet a belvízrendezés nagy népgazdasági jelentőségére és — miután a belvíz elsősorban a mezőgazdasági területeket veszélyezteti — a belvízrendezés és a mezőgazdaság szoros kapcsolatára. A belvizek a lehullott csapadékból többnyire a talaj felszínén összefutó vízállásként keletkeznek. A vízállások a földeken ott jelentkeznek, ahol lefolyás nélküli mélyedések vannak és a csapadékvíz a talaj túltelítettsége vagy a fagyott talaj miatt nem jutnak a felszín alatti talajrétegekbe. A magasan levő talajvíz is nyilvánvalóan csökkenti a talajban levő tároló térfogatot, és így ugyancsak előidézője lehet a felszíni vízállásoknak. A belvizek egy-egy vízválasztóval lehatárolt, belvízöblözetben keletkeznek, az ott lehullott csapadék összegyülekezése nyomán. A belvizektől elválasztandók az ún. külvizek, amik onnan származnak, hogy a környező, magasabban fekvő területekre hullott csapadékvizek valamilyen úton-módon, vagy a felszínen mozogva, vagy az altalaj vízvezető rétegein keresztül a belvízöblözetbe jutnak. Tekintettel arra, hogy a belvízöblözetek levezető rendszereit általában az öblözeten belül keletkezett belvizek levezetésére igyekeznek kiépíteni, az öblözetbe betört külvizek a belvízműveket mindenképpen túlterhelik és levezetésüket nem tudván biztosítani, feltétlenül felszíni elöntéseket okoznak. Éppen ezért a síkvidéki vízrendezések egyik legfontosabb feladata a külvizek leválasztása és valamilyen befogadóba való elvezetése anélkül, hogy a bclvízöblözetekbe bejutnának és ott elöntéseket okoznának. Az öblözeteken belül keletkezett ún. belvizek eltávolítására síkvidéki viszonyaink között a belvízátemelő szivattyúk szolgálnak, amelyek a terület mélyebb vonulatain húzódó belvízcsatornában összegyülekező és levonuló vizeket a befogadó folyó áradása, magas vízállása idején is képesek a rendszerint mélyfekvésű területekről eltávolítani. A tavaszi belvizek rendszerint összeesnek a folyók tavaszi áradásának idejével, ezért az átemelő szivattyúk nélkül ilyenkor a belvizek eltávolítása nem lenne megoldható. A mezőgazdaságban a belvízkár évről-évre jelentkezik, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Ez az oka, hogy hazai vízgazdálkodásunk fejlesztésében egyre inkább előtérbe kerülnek azok a törekvések, amelyek a külföldi példák nyomán, alkalmasan kiválasztott belvízöblözetekben, mint természetes méretarányú laboratóriumokban igyekeznek a belvízképződés folyamatát, a felszíni vízállások keletkezését, a vizek összegyülekezését, a belvízcsatornákon való levonulását, az egyes belvíz árhullámok kialakulását a meteorológiai, hidrológiai, talajtani stb. körülmények felmérésével és a ható tényezők összefüggéseinek kapcsolatá50
