Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1912
14 Hollandia felé irányúi. E^ vitorla- és árbocerdőből aztán már ebédelni megyünk. Épen ideje. Meg is elégeltük már a járkálást. Fáradtak és éhesek vagyunk. Egy a kikötőhöz közel levő étteremben, mely a Hotel de la Vilié tulajdonosáé, vár ránk az ebéd. Azaz mi várunk az ebédre, mert csak most hagyta el az éttermet egy kiránduló csapat s meg kell várnunk, míg ugyanott nekünk újra terítenek. Jó, tápláló és bőséges ebédet kapunk, melyet erős étvágygyal fogyaszt el mindegyikünk(á2K.). Azt a kis időt pedig, amely étkezés közben s ebéd után rendelkezésünkre áll, levelező-lapok írásával töltjük el. így közeledik a két óra, az Abbáziába való indulás ideje. Már csengetnek az „Almádi“ gőzösön, mire mi odaérkezünk, de azért még épen felszállhatunk. A fedélzeten aztán gyorsan elhelyezkedünk s mire a hajó csendesen megindúl, akkorra már mindenkinek van jó helye, ahonnan szép kilátás nyílik. Verőfényes nyári nap mosolyog reánk s mi boldogan élvezzük az első tengeren való utazást, melynek szépségét egyrészt a sík tenger kék színe, másrészt az a fenséges panoráma adja meg, amelytől mindinkább távolodunk. Fiume marad el mögöttünk, szép palotáival, kikötőjében veszteglő rengeteg hajójával. Most valami különös alakú építményt látunk a tengeren. Mi lehet ez ? A „Danubius“ hajógyár mellett haladunk s az a csodabogár nem más, mint egy hatalmas Dread-nouglh váza, amely most van épülőfélben. Majd látunk ilyet holnap készen is! Mind homályosabb a fiumei part, de annál szebben bontakozik ki Abbázia. Már látjuk a nagyszerű hoteleket, melyek a park zöld ligetéből kimeredeznek, barátságosan mosolyogva az érkező felé. A mólót is látjuk. Tele van emberekkel. Kijöttek a fürdővendégek, hátha ismerős jön Fiúméból. Egyszerre erős, kellemetlen dudaszóval jelzi hajónk, hogy megérkeztünk Abbáziába. Lesietünk a hajóról a mólóra, ahol egy-két fotográfus irányítja felénk gépének lencséjét. Összegyűjtjük a csapatot s a következő percben már két képet is készítettek rólunk. Mindjárt rendelünk 100 darab lapot, hogy az otthoniaknak bemutathassuk magunkat, mint tengerjáró vándorokat. Aztán megindúlunk a gyönyörű park s a strand megné
