Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
15 végezvén felsőbb tanulmányaikat, az ott dívott tanítási módot hozták be Patakra“.47 E szerint tehát „az alapos Szombatid, ki oly forrásokat is használhatott, melyeket ma már nem lelünk“,48 Kopácsi István (f 1562.), Balsarati Vitus János (1560—1563.) és Szikszói Fabricius Balázs4 *'4 (1563—1577.) első sárospataki tanároknak wittenbergi iskolalátogatásából magyarázza a Melanchthon-féle iskolai szervezetnek Sárospatakon való meghonosodását. Sárospatak volt a reformátusoknak egyik u. n. anyaiskolája. A másik a debreceni iskola volt. Debrecenben is eleinte Luther tanai terjedtek, míg Kálmáncsehi Sánta Márton (1551.) és véglegesen Melius Juhász Péter (ki pedig Melanchthon tanítványa volt) keresztül vitték Kálvin tanainak diadalát (végleg 1567.).r>0 Vájjon az iskolának tanítói, kik Melius Péter előtt működtek, t. i. Dézsi András és Szegedi Gergely még Luther hívei voltak-e vagy nem, ma már nem tudjuk.r,Ua Az iskola iratait 1564. tűzvész pusztította el és jegyzőkönyvei megint csak az 1588. év óta vannak. Ezek azonban már egy kész főiskola képét tárják elénk. Egyes beiratkozott ifjak neve után ott találjuk a senior, collaborator, contrascriba, cantor tisztségek megjelölését.''1 Ebből látható, hogy a debreceni iskola ifjúsága már ezen korban autonom jogokkal felruházott szervezetet, az u. n. illustrissimus vagy amplissimus coetust alkotta.52 Ezen coetus a wittenbergi magyar bursának, a sanctissimus és amplissimus coetusnak élete és törvényei szerint rendezkedett be.53 Ilyen közvetítés révén aztán nagyon érthető, hogy a tanítás célját, tárgyait és módszerét illetőleg „Debrecenben is . . . Melanchthon szelleme és befolyása volt irányadó. Az ő . . . wittenbergi tanrendszere volt a minta, mely szerint 47 Molnár i. m. 416. 1. szerint. Szombatin művét, sajnos, nem ismerem. V. ö. Molnár i. m. 526. 1. 62. jegyz. 18 Molnár i. m. 416. 1. 40 Sárospatak e három tanférfiára vonatkozólag 1. Fraknói i. m. 146. sk. 1. Zoványi i. h. 814. 1., egyébként tagadja, hogy Balsarati Sárospatakon tanár volt. 60 L. Zsilinszky M. i. m. 84—86. 1. Méliusz Pétert Szegedi Kiss István nyerte meg a lutheranismus mellöl Kálvin tanainak. L. Révész I.: Méliusz Péter emlékezete. 1873. 19. I. és Szinnyei 1. Magyar írók élete és müvei Vili. 1053. 50a) L. a debreceni ev. ref. gimnáz. tört. 182. 1. 51 A debreceni gimn. tört. Értesítő 189V5, a külső történetet 5—40. 1. Oéresi Kálmán, az oktatás ügyét Sinka Sándor 41—142. 1. irta. L. 41. 1. L. még Barcsa: A debreceni kollégium és partikulái 1905. 34. 1. 63 L. Géresi K. i. m. 12. 1. 53 L. Géresi i. m. 7—9. 1., Molnár i. m. 65., 114. 1., Zsilinszky i. m. 283. I. és Barcsa i. m. 34. 1.
