Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
16 az általa annyira kedveit wittenbergi magyar coetus a 16. századi magyar prot. tanítást megteremtette“.r>4 A debreceni iskola élén állott a scholae rector. Az ő felügyelete alatt tanítottak az alsóbb osztályokban a felsőbb osztályt végzett öreg deákok, az u. n. collaboratorok. A főtantárgy a vallástanon kívül a latin nyelv volt. Ennek tanításánál Melanchthon grammatikáját, Priscianust és Donatust meg Heyden Sebald Formulae puerilium colloquiorum-át használták. A számtan tanításánál Frisius Aritmeticaját vették alapul. Nagy súlyt helyeztek végül a dialektikára, a rhetorikára és a logikára, melyeket Melanchthon könyveiből tanítottak, míg azokat a heidelbergi befolyás alatt Keckermann könyvei ki nem szorították.56 Az anyaiskoláktól függnek az u. n. partikulák, amelyek onnan nemcsak tanítóikat, hanem az iskola egész szervezetét s rendjét is átvették. Azért az ilyen iskolák, mint a pápai, miskolci, losonci, kecskeméti, szatmári, ceglédi, halasi stb. nem változtatnak semmit a ref. iskoláknak az anyaiskolák berendezéséből nyert képén s jellegén. Erről bizonyságot tesznek pl. a pápai iskolának az 1585. évből való terjedelmes törvényei. Ezek a törvények és az iskolának bennük rajzolt berendezései hű képet nyújtanak a ref. iskolák 16. (és 17.) századbeli életéről. Az iskola igazgatása s a növendékeknek a tanításba és társaik fegyelmezésébe való belevonása egészen olyan, mint az anyaiskolákban.50 Erdélyben a reformáció hamarább diadalmaskodott, mint Magyar- országban. János király halála után Martinuzzi sem nyomhatta el s nem akadályozhatta meg, hogy Luther tanai a szászok és magyarok közt ne diadalmaskodjanak. Heltai Gáspár és Dávid Ferenc terjesztették azokat. Ekkor megjelent Erdélyben Kálmáncsehi Sánta és itt is hirdette Kálvin tanait. Melius Juhász Péter megnyerte Dávid Ferencet és Heltai Gáspárt is a „magyar vallásnak“ (1559.). És most Erdélyben is kettéváltak a reformáció követői. A szászok megmaradtak Luther tanai mellett, míg a magyarok a kalvinismushoz csatlakoztak. Kevéssel később különvált Erdélyben az unitáriusok felekezete is, melyhez szintén sokan csatlakoztak. Ezen küzdelmek lezajlása után a prot. egyházak és iskolák békésen fejlődhettek. Csak néha-néha zavarták meg nyugalmukat a török, a r. kath. fejedelmek, majd Básta garázdálkodása. Mind a három felekezetnek Erdélyben külön iskolái voltak. m L. Sinka S. i. m. 44, 1. 65 L. Sinka S. i. m. 44—46. 1, 60 E törvényeket egész terjedelemben közli Kis Ernő: A pápai főiskola története 1896. 15-44. 11.
