Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

7 közt, melyekből mint az előadásokon hallottakból beszélgetéseik kérdé­seit válogassák, a nyelvtanon kívül ott szerepel a gondolkozástan, az ékesszólástan, a philosophia, az erkölcstan és a theólogia (5. pont.). Mint Melanchthon, Stöckel is sürgeti az ismétlést, könyv'nélkül tanulást és az írásbeli meg szóbeli gyakorlatokat (3. és 4. pont.). Ezen gyakor-' latok egyik nemével’ a szaválati, szónoklati és vitatkozasi gyakorlatokkal is találkozunk Stöckel törvényeiben (11. pont.). Ha még ehhez hozzá­vesszük az istenfélő kegyes életnek (1. p.) az istentisztelet látogatásának (2., 5. p.), az ige Szorgalmas hallgatásának és a szentségekkel való gya­kori élésnek (7. p.) és néhány más erkölcsi szabálynak hangsúlyozását, (2., 8., 9. p. és a záradék), mely Stöckel törvényeinek túlnyomó részét teszi és e mellett tudjuk, hogy Melanchthon is nagyon kívánja, hogy az ifjúságot a keresztyén istenfélő életre, a hitre és jó cselekedetekre oktas­sák, azután a szentírást, főleg azon zsoltárokat, melyek ugyanezekre taní­tanak, vele megtaníthassák, ezen összehasonlítás után joggal állíthatjuk, hogy Stöckel és Melanchthon iskolája csakugyan úgy hasonlít egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz.1:1 Mindkettőben a nevelésnek vallásos (pietas) és nyelvi (eloquentia) célja van, de e cél elérésére az eszközök is közösek. Melanchthon befolyására utal végül azon intézkedés is, hogy a viszályok eldöntése „a tanítóra vagy annak felügyelete alatt választott bírákra bízandó“ (10. p.). Ezen választott bíróságban a Melanchthon-féle schola privata önkormányzatának nyomát ismerhetjük fel. A bártfai iskola törvényeit átvették a többi sz. k. város iskolái s így ezekben is Melanchthon befolyása érvényesült. Elfogadta azokat Eperjes is, mely még a reformáció előtt keletkezett iskolájához szintén Melanchthon egyik tanítványát, Tordai Géléi Zsigmondot hívta meg rektornak (1550.). Hogy ez Wittenbergben Melanchthon hű tanítványa lett, kitűnik a nagy mester leveléből, melyben őt Perényi Péternek ajánlotta.13 14 És ezentúl Eperjesnek majdnem összes rektorai és conrektorai wittenbergi tanulók voltak,15 akik a Stöckel-féle törvények, meg Géléi Zsigmond működése által inaugurált szellemet bizonyára a XVI. században tovább ápolták és fenntartották. 13 Stromp i. ni. 56. 1. 14 L. Ribini Memorabilia í. 65. I., v. ö. II. 414. I. lr> V. ö. Hörk i. ni. II. 332. sk. 363. 1. Csak Sculteti Severin nem járt külföldi iskolába. „Már ekkor is lehetett Magyarországon valaki tudóssá anélkül, hogy külföldre kellett volna mennie“ (Hörk i. ni. I. 43. l.j. Ö utódjával Bocatius Jánossal az eperjesi iskola leghíresebb vezetői közé tartozik. A csepregi kolloquiumon feltűnt a lutheri hit védelmében, L, Hörk i. ni. I. 43, 1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom