Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
95 hazahozták a ref. iskolák tanférfiai is s így e tekintetben az ev. és a ref. iskolák a XVIII. század vége felé meg is egyeztek. Még a század elején a ref. iskolákban mindenfelé találkozunk a coccejanusokkal; ilyen volt pl. Sárospatakon Szathmári Paksi Mihály is.410 Azután el volt terjedve Cartesius bölcseleté. Tudjuk, hogy ennek a híve volt pl. ifjabb Tsétsi János411 és Maróthi György is. De később találunk már adatokat arra is, hogy Wolff (Leibnitz) philosophiája is gyökeret vert a ref. iskolákban. Sárospatakon használatban volt Heineccius mellett Wolff logikája,412 Debrecenben pedig a század közepe tájától Leibnitz-Wolff bölcsészeti irányát követték.“413 Marosvásárhelyen B. Incze István volt a Wolff philosophiájának híve,414 míg Székelyudvarhelyen Kovács József honosította azt meg.41f’ Nagyenyeden Galambos Mihály a felvilágosodás híve lehetett, mert ő fordította le Coloredonak pásztorlevelét, a mely ama iránynak egyik terméke volt.410 * És hogy Sárospatakon már Tsétsi mennyire hódolt a kor rationalista szellemének, kitűnik (még akkor is, ha a polémia túlzásait levonjuk) abból, hogy ellenfelei socinianismust és rationalisinust vetettek szemére.417 Szóval akármelyik oldalát is tekintjük azon szellemnek, mely a XVlII-ik században a ref. iskolákban uralkodott, akár a humanistikus irányt, akár pedig a rationalismust, azt látjuk, hogy annak térfoglalása a külföldi iskolalátogatással szoros összefüggésben áll. Tehát a ref. iskolák XVUI-ik századbeli fejlődése is a külföldi iskolalátogatás elhatározó befolyása alatt állott. Befejezés. Végig mentünk hazánk prot. iskoláinak három százados történetén. Láttuk, mint keletkeztek sorban a reformáció nyomában és mikép teljesítették nemes hivatásukat a virágzás és üldözések napjaiban egyaránt. Ámde figyelmünket iskoláinknak külső története csak annyiban kötötte le, amennyiban az elkerülhetetlen és belső történetüknek, tanrendszerüknek és tanítási módszerüknek megértéséhez szükséges volt. Fejtegetéseink 410 Szinnyei I. i. m. X. 126. 1. 414 Molnár A. i. ni. 450. !. 412 Fináczy E. i. m. I. 218. I. 413 Molnár A. i. m. 505. 1. 444 Szinnyei I. i. ni. V. 109. 1. 445 Gönczi Lajos i. m. 19. 1. 440 Beöthy Zs. A magyar írod. története (képes) 2. kiad. II. 797. 1. 447 Molnár A. i. m. 450. sk. 1.
