Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
96 súlypontja iskoláink ezen belső életének vázolásán nyugodott. Mert ebben tükröződik vissza hazai prot. nevelésügyünk fejlődése, melynek összefüggését a külföldi iskolalátogatással épen meg kellett vizsgálnunk. Természetes, hogy ezen célból nagy súlyt kellett még helyeznünk arra is, hogy iskoláink tanerőinek külföldi iskolalátogatására és azon paedagogiai irányokra és eszmékre vonatkozólag, melyeket ennek révén a különböző időkben hazahozhattak, az adatokat összegyüjtsük. Csak így hasonlíthattuk aztán össze ezen paedagogiai vagy másnemű szellemi irányzatokat, melyek a tanárok iskolalátogatása alkalmával a külföldön el voltak terjedve, a mi iskoláink belső életével és szellemével, hogy összefüggésüket megállapíthassuk. Azt hisszük, hogy ily módon sikerült kimutatnunk, hogy a XVI-ik században a wittenbergi egyetem látogatása következtében Magyarország ev. és ref. iskoláiban Melanchthon befolyása érvényesült. Részben külföldi tanárok alkalmazása, részben Strassburg vagy más külföldi iskola meglátogatása behozta aztán még Sturm és Trotzendorf iskolarendszerét. Ezen befolyást a XVII. századbeli iskolalátogatás az ev. iskolákban megerősítette, valamint a reformátusoknál is Heidelberg látogatása ugyancsak Sturm befolyását öregbítette. A század folyamán érvényre emelkedtek aztán a külföldi iskolalátogatás útján a paedagogiai reform- törekvések (Ratke, Comenius) is, melyeknek megfelelőleg a reformátusok Hollandiából és Angliából Ramus és Amesius, majd Cartesius és Coccejus tanításait hozták be iskoláikba. Ugyanezen szellemet, valamint Leibniz- Wolff tanát és a rationálismust a reformátusok ugyanonnan hozták be a XVIII-ik században is, míg az evangélikusok ezen korban előbb a pietismust, majd a rationalismust és végre az újhumanismust is átplántálták külföldi tanúlmányaik színhelyéről hazai iskoláinkba. Ezen a ratio educationis kibocsátása sem változtatott semmit.418 419 Hiszen az maga is a külföldről bejött felvilágosodás befolyásának köszöni létrejöttét. Azután szerzője, Trsztyánszky Dániel útján inkább az ev. iskolák voltak befolyással a ratio keletkezésére,41“ mint maga a Ratio az ev. és ref. iskolák ügyének fejlődésére. Sőt tudjuk, hogy ezen állami iskolai rendszer rájuk kényszerítése ellen erélyesen tiltakoztak és befolyásának a lehetőség szerint ellenállottak. Hazánk összes prot. iskoláinak XVI., XVII. és XVIII. századbeli története tehát arról tanúskodik, hogy hazai prot. nevelés418 Molnár A. i. m. 25. 1. úgy látszik azt hiszi, hogy a külföldi befolyás csak a ratio educationis keletkezéséig tartott. 419 L. fent 92. 1. 384. jzet, ahol már említettük, hogy ezt Fináczy E. i. m. II. 251. sk. II. mutatta ki.
