Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
72 az a csapás érte az iskolát, hogy a grammatikáig lefokozták. Csak 1777-ben engedték meg megint, hogy a felső osztályokat is megnyissák. A csonka iskola igazgatását Gazsúr után Severini János vállalta el (1755—1789.). Nem tudjuk, mikép szervezte Severini az iskolát, mikor az megint teljes lett. Még az 1766. évi iskolalátogatás alkalmával beadott series lectionum szerint Severini nem terjeszkedett a grammatikán túl, de tanított még történelmet, földrajzot és számtant. A ratio educationis következtében 1784-ben lefolyt főigazgatói iskolalátogatás alkalmával felvett jelentésből megtudjuk, hogy az iskolának akkor már hét osztálya s öt tanára volt. A két alsó osztály megint csak nyelv szerint oszlott meg és egy kézben volt. Az 5. osztályban (donatisták) Seiler kátéját, a latin és német nyelvet Cellarius és Lange szerint, a számtant, a magyar történelmet, a földrajzot, a szép- és helyesírást tanulták. A 4. osztályban vallástant, Rhenius szerint latin s Gottsched szerint német nyelvet, egyetemes és hazai történelmet, természetrajzot, földrajzot és számtant tanítottak. A 3. osztály tárgyai: vallástan, természetjog, latin s német nyelvtan, számtan, természetrajz, egyetemes és hazai történelem s földrajz, ez utóbbi kettő német nyelven, azután még rendkívüli tárgyképen: görög és héber nyelv. A 2. és 1. osztály megint a rektor kezében együtt volt. Az tanított itt theologiát, egyháztörténelmet, logikát, metaphysikát, természet- jogot, physikát, polgári s hazai történelmet, rhetorikát, természetrajzot, földrajzot és mythologiát régiségekkel. A latin nyelv tehát megmaradt a tanítás nyelve, de fellép a német is és pedig nem csak mint tantárgy, hanem mint a tanítás nyelve is. A magyar nyelv azonban még nem szerepel a tanrendben. Úgylátszik, hogy klasszikusokat sem olvastak már és a görög meg a héber nyelv csak rendkívüli tárgyak. A theologia és a philosophia mellett előtérbe lépnek a reájtárgyak: a számtan, az egyetemes és hazai történelem, a természetrajz és a földrajz. Breznyik szerint ez a sok tantárgy is arra utal, hogy „a felvilágosodás kora tájékozottságot kívánt mindenkitől az emberi ismeret mennél több ágában s ezt szolgáltatni az iskolának volt feladata.“2*4 És hogy igaza van, mikor a felvilágosodás uralmát látja ez időben a selmeci iskolában, kitűnik különösen a vallás tanításából is, melynél „Luther kátéja helyett Seileré adatott elő“ és a rationalista „Unterweisung zur Glückseligkeit nach der Lehre Jesu“ c. könyvet meg a tanárok által szerkesztett füzeteket használtak285 „nem az egyház hitét Breznyik i. m. II. 239. I. 285 Ezeket Severini és Szladkay írta. Severini sok kézi könyvet írt, melyeket Selmecen és másutt is használtak. Ő a rationalismus tankönyvírója hazánkban, mint Bél M. a pietismusé volt. Müveit felsorolja Breznyik i. m. II. 228. sk. II. jzet.
